Hétfői ülésükön a miniszterek - az úgynevezett általános ügyek tanácsaként eljárva - a soros EU-elnökséget ellátó Magyarország külügyminiszterének elnöklete alatt megvitatták a pénteki brüsszeli EU-csúcs záródokumentum-tervezetét. Bár a szövegben még számos tisztázandó pont maradt, a mostani előkészítő tanácskozás nagyon hasznos és eredményes volt - mondta Martonyi. Hangsúlyozta, hogy az egységes európai energiapiac 2014-ig történő megteremtése és az innováció előtérbe állítása - a pénteki csúcs két fő témája - nem szorítja háttérbe az unió gazdaságának a válságból való kilábalását célzó erőfeszítéseket, hanem éppen ellenkezőleg: e két területnek közép- és hosszútávon alapvető szerepe van a továbbfejlődésben.

Korábban uniós források elmondták az MTI-nek, hogy az energiadossziét illetően az egyik vitás kérdés az EU-országok energetikai rendszereinek összekapcsolásához, az egységes európai energiapiac megteremtéséhez szükséges infrastruktúra finanszírozása. Valószínűsíthető, hogy a csúcstalálkozó most készülő záródokumentumában az energetikai infrastruktúra finanszírozásáról szólva döntő mértékben a magántőkére helyezik majd a hangsúlyt, de azoknál a beruházásoknál, amelyek esetében a magántőke nem vállal elég erőteljes szerepet, lehetőségként említeni fogják a közpénzek felhasználását is.

Szintén szóba került a miniszterek egyeztetésén - hangzott el a sajtótájékoztatón - a legfőbb uniós végrehajtó testületnek számító Európai Bizottság azon javaslata, hogy a tagállamok jelentsék be külső, harmadik országokkal kötött energiaügyi szerződéseiket. Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke emellett hangsúlyozta az energiahatékonyság növelésének, valamint a közbeszerzési eljárások javításának követelményét is.

A sajtótájékoztatón Martonyi beszámolt arról, hogy az ülésen ismertette a magyar EU-elnökség főbb programpontjait. A miniszter kiemelte, hogy a magyar elnökség munkaterve több értelemben is befogadó jellegű. Egyfelől a prioritások egyike a romák társadalmi befogadásának előmozdítása. Másodsorban a Duna-térség fejlesztési stratégiájába a nyolc résztvevő EU-ország mellé bevonnak hat unión kívüli országot is. Szintén a magyar törekvések közé tartozik a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez való román és bolgár csatlakozás elősegítése. Végezetül a magyar elnökség egyik prioritása, hogy Horvátország kapjon zöld jelzést az EU-csatlakozáshoz.