Az EU-országok külügyminiszterei által hosszas vita után este Brüsszelben elfogadott közös állásfoglalás nem szólította fel Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt a távozásra, de sürgette, hogy "rendezett átmenet" során, "széles megalapozottságú kormányzattal" valósítsák meg az országban "az érdemi demokratikus reformok valódi folyamatát", tartsák tiszteletben a jogállamiságot, az emberi jogokat és az alapvető szabadságjogokat, tegyék lehetővé "szabad és tisztességes választások" megtartását.

A külügyminiszterek sajnálatuknak adtak hangot amiatt, hogy az elmúlt napokban jelentős számban haltak meg emberek az egyiptomi tüntetések során. Aggodalmukat fejezték ki a sérültek és az őrizetbe vettek nagy száma, illetve általában az erőszak alkalmazása miatt. A további erőszak megelőzése érdekében visszafogottságra szólították fel az összes felet. Követelték az egyiptomi hatóságoktól, hogy haladéktalanul bocsássák szabadon az összes őrizetbe vett békés tüntetőt, valamint állítsák helyre a távközlési szolgáltatásokat, biztosítsák mindenfajta média korlátlan elérhetőségét, beleértve az internetet is.

A EU-tagállami kormányokat képviselő külügyi tanács felszólította az egyiptomi hatóságokat, hogy biztosítsák az emberi jogok tiszteletben tartását, azon belül a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát. Sürgette, hogy szavatolják a polgárok és javaik biztonságát, a kulturális örökség megőrzését. Felszólított a fosztogatások azonnali beszüntetésére.

Az uniós külügyminiszterek szerint az egyiptomi hatóságoknak a civil társadalommal, valamint minden olyan politikai erővel, amely kész alkalmazkodni a demokratikus normákhoz, "komoly és nyílt párbeszéd" útján kell keresniük a békés kibontakozást.

Az EU támogat és kulcsfontosságú partnernek tekint egy demokratikus, pluralista és szilárd Egyiptomot - olvasható a külügyminiszterek közös állásfoglalásában.

Tanácskozásukon a miniszterek úgy döntöttek, hogy befagyasztják Zin el-Abidin ben Ali bukott tunéziai államfő és felesége külföldön elérhető javait. Az unió segítséget ígért a tunéziai átmeneti kormánynak a szabad választások megszervezéséhez. Hétfőn uniós küldöttség repült Tuniszba, hogy a helyszínen mérje fel a helyzetet. Az észak-afrikai ország új külügyminiszterét, Ahmed Abder-Rauf Unaiszt szerdán várják Brüsszelbe.

Az Európai Unió ismét hatályba lépteti és újabbakkal egészíti ki a Fehéroroszország elleni, korábban felfüggesztett szankciókat - határoztak a külügyminiszterek. Egyetértésre jutottak az Aljakszandr Lukasenka elnök és több mint 150 híve elleni beutazási tilalomban. Ezen kívül a "Lukasenka-klán" európai bankszámláit is be akarják fagyasztani.

A szankciócsomag az EU válasza a december 19-i választások meghamisított eredményére és az ellenzékiekkel szembeni durva fellépésre. A megcélzott fehérorosz politikusok, magas beosztású tisztviselők felelősek az önkényes igazságügyi intézkedésekért, és mindenekelőtt azért, hogy 30 személy, aki a tekintélyuralmi Lukasenka-rendszer ellen emelt szót, továbbra is börtönben van.

A külpolitikai kérdéseknek szentelt délutáni ülés előtt az uniós külügyminiszterek az úgynevezett általános ügyek tanácsaként eljárva - Martonyi János magyar külügyminiszter elnökletével előkészítették a pénteki energiaügyi és innovációs EU-csúcstalálkozót. A csúcs záródokumentumának megszövegezésében jelentős előrelépést sikerült tenni - közölte brüsszeli sajtótájékoztatóján Martonyi.

A magyar diplomácia irányítója beszámolt arról is, hogy az ülésen ismertette a magyar EU-elnökség főbb programpontjait. A miniszter kiemelte, hogy a magyar elnökség munkaterve több értelemben is befogadó jellegű. Egyfelől a prioritások egyike a romák társadalmi befogadásának előmozdítása. Másodsorban a Duna-térség fejlesztési stratégiájába a nyolc résztvevő EU-ország mellé bevonnak hat unión kívüli országot is. Szintén a magyar törekvések közé tartozik a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezethez való román és bolgár csatlakozás elősegítése. Végezetül a magyar elnökség egyik prioritása, hogy Horvátország kapjon zöld jelzést az EU-csatlakozáshoz.