Balassagyarmaton diákok, polgárok, vasutasok, tisztviselők városvédő harcot folytattak 1919. január 29-én, és kiűzték a megszálló csehszlovák katonaságot. A harcokban tíz ember életét vesztette. Hősiességükkel elérték, hogy a határmenti város felszabadult és Magyarország része maradt. Az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet adományozta Balassagyarmatnak.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a megnyitón azt mondta: 1919. január végén Balassagyarmat példát mutatott az országnak; egy olyan város védte meg magát, amely rendet tudott tenni az általános káoszban, összeomlásban. A bolsevizmus felé sodródó országnak ekkor tehetetlen kormánya volt, a hadsereg összeomlóban, határai elmosódóban voltak. A város példája jól mutatja, hogy még egy reménytelen helyzetben is reménységet adhat, ha van egy büszke közösség, annak jó vezetői vannak, és ha az a közösség bátor tud lenni a kritikus pillanatokban
- mondta.

Balassagyarmat nem akart részt venni az általános összeomlásban, válasza az volt, hogy Magyarország nem veszhet el, ezért a legbátrabb város. Szembeszállni az általános összeomlással, szembeszállni az általános káosszal olyan hitet sugároz és olyan bátorságot jelent, ami kiemeli Balassagyarmatot a magyar városok sorában - mondta a miniszter.

Medvácz Lajos polgármestere felidézte, hogy a városháza falán 1922. október 29-én helyezték el a hősi vállalkozást idéző emléktáblát. A Horthy Miklós kormányzó által felavatott emléktáblát, bár megfordították, de a kommunizmusban sem merték levenni - mondta.

A Madách Moziban megnyílt Civitas Fortissima Múzeumot a
balassagyarmati születésű Matúz Gábor, a Közép-európai Média Intézet igazgatója hozta létre. A gyűjteményben a kort és az eseményeket felidéző könyvek, dokumentumok, katonaruhák, filmek láthatók. Matúz azt tervezi, hogy a gyűjtemény legkésőbb 2019. január 29-én önálló épületben nyitja meg kapuit.