A tárcavezető kifejtette: lehet még javítani e politika hatékonyságán, a programok célzottabbá és eredményorientáltabbá tételével, a rendszer egyszerűbbé, gyorsabbá és átláthatóvá alakításával, új feltételek létrehozásával, az ellenőrzés fokozásával.

Akárcsak előző napi felszólalásában Orbán Viktor miniszterelnök, Fellegi Tamás is úgy vélte, nincs értelme megelőzni a vita során a 2013 utáni hétéves uniós költségvetésről az EU-tagországok és intézmények között nyáron kezdődő tárgyalások kimenetelét.

A kohéziós politika forrásaira támaszkodva számos tagállamban - köztük Magyarországon - valósultak meg az elmúlt években az infrastruktúra fejlesztését, új munkahelyek teremtését előremozdító, a környezeti feltételeket, a polgárok életminőségét javító beruházások - mutatott rá Fellegi Tamás.

Kifejtette, hogy az elmaradottabb területeknek helyzetükből adódóan és a szolidaritás elvéhez hűen továbbra is fokozottabb segítségre van szükségük a felzárkózáshoz.

Kiemelte a kohéziós politika, valamint a középtávú uniós versenyképességi és foglalkoztatás-növelési program, az EU 2020 megvalósításának szoros összefüggését. A felzárkóztatási politikát még alkalmasabbá kell tenni az EU 2020 alapvető céljainak segítésére - fogalmazott az MTI-nek nyilatkozva.

A miniszter üdvözölte az Európai Bizottság e témával foglalkozó jelentésének következtéseit, köztük a beruházások hatékonyabb orientálását, az eredményességre ösztönző megközelítés erősítését, a végrehajtási rendszer erősítését.

Mindezekről azonban még további eszmecserére van szükség - tette hozzá, és jelezte, hogy az EU magyar elnökségének a kohéziós politika reformját illetően elsősorban a tagállamok álláspontjának összegyűjtése, világossá tétele a fő célja.

Az elnökségi tervek szerint ebben a hónap az uniós külügyminiszterek is foglalkoznak a témával, májusban egy informális miniszteri találkozót tartanak róla Magyarországon, júniusban pedig várhatóan az állam- és kormányfők is kitérnek erre a kérdésre.

A kohéziós politika "ígéret a jövő számára"

Andor László, a foglalkoztatási és szociálpolitikáért, valamint a társadalmi befogadásáért felelős EU-biztos a tanácskozás záróülésén felszólalva azt hangoztatta: a fórumon elhangzottak is bizonyítják, hogy a kohéziós politika fontos tényezője az uniós tagországok közti konvergenciának, felzárkózásnak, és megfelelő kereteket biztosít a gazdasági növekedésnek is.

A magyar biztos leszögezte: a nemzetközi válság is bizonyította annak fontosságát, hogy alkalmazkodni kell az új kihívásokhoz. Hatékony kohéziós politika nélkül nem lehetséges elérni a társadalmi bevonást is segítő gazdasági növekedést - tette hozzá.

Andor László kiemelte, hogy a válság és az annak nyomán megnövekedett munkanélküliség miatt az unióban jelentős potenciál marad kihasználatlanul. Hangsúlyozta, hogy nemzetközi összehasonlításban az oktatás sem teljesít elég hatékonyan az EU minden területén. Nem veszik még kellően figyelembe szerinte a demográfiai változásokat, kihívásokat sem.

Az uniós biztos is úgy vélte, hogy a kohéziós politikának össze kell fonódnia az EU 2020 stratégiával, amely szinte minden területet átfog. A kohéziós rendszer egyebek között a helyszínen tudja segíteni a célok megvalósítását pénzügyi eszközökkel - mutatott rá.

A biztos kitért arra is, hogy a kohéziós politika "ígéret a jövő számára". Beruházásokra van szükség a szegénység csökkentése és a társadalmi bevonás fokozása érdekében - fejtette ki.

Andor László emlékeztetett arra is, hogy a kohéziós politika végrehajtásában jelentős haladás történt 2007 óta. Így például csökkent a hibaarány, és egyszerűbbé vált az eljárási rendszer.