Tarlós kifejtette: Szentes az ő távollétében - kicsit túlbuzgó módon - a szakmai egyeztetésekben továbbment, mint szabad lett volna, hiszen a kórházvezetők kirúgásáról nincs szó. Ugyanakkor az önkormányzat szervezetén kívül álló erők, mint például "a kőfaragók, a balettáncosok és a kormányhivatalok vezetői" nem avatkozhatnak kéretlenül a helyhatóság munkájába - szögezte le Tarlós István. Sem a személyi, sem a strukturális ügyek területén nem avatkozhatnak be - nyomatékosította. A főpolgármester budapesti programjáról szólva hangsúlyozta: a miniszterelnök azt támogatta, illetve annak egészségügyre vonatkozó részét Szócska Miklós - a jelenlegi egészségügyért felelős államtitkár - és a tárca közigazgatási államtitkára Jávor András dolgozták ki.

A budapesti korházak állami gondozásba adásáról szólva Tarlós elmondta: az azért lenne üdvös, mert az egészségügy kettős finanszírozása mérhetetlenül káros. Ugyanis az önkormányzat nem lát rá a beszállítókkal, a kapacitással összefüggő problémákra. Így azok követhetetlenek és olyan kusza helyzet alakul ki, ami biztos, hogy nem szolgálják a fővárosiak érdekét. A főpolgármester elmondta: a városvezetés azt szeretné, ha a források és a struktúra úgy koncentrálódna Budapesten, hogy attól javul az ellátás.

Tarlós ugyanakkor cáfolta azokat a napokban megjelent sajtóértesüléseket, melyek szerint szabadulni akarna az intézményektől vagy a betegektől. Leszögezte: ha mégsem venné át az állam a fővárosi egészségügyi intézményeket, akkor meg fognak tenni mindent, annak érdekében, hogy az ellátás javuljon.

Cél: a megfelelő ellátás biztosítása

A kórházvezetők ügyével kapcsolatban a főpolgármester úgy fogalmazott: én senkit nem hatalmaztam fel, hogy elküldje az intézmények igazgatóit. Hozzátéve: a személyi kérdések majd akkor dőlnek el, ha kiderült, hogy az állam vagy az önkormányzat fogja kezelni a fővárosi egészségügyi intézményeket.

Szócska Miklós parlamenti államtitkár kifejtette: az országjárással és az egyeztetések sorozatával azt szeretnék elérni, hogy az egészségügyi politika zökkenjen vissza a normális kerékvágásba. Az együttműködés fő sarokpontjaként a tartalékok mozgósítását, és a kihasználatlan források hasznosítását jelölte meg az államtitkár. Együttműködésre szeretnénk késztetni a rendszer szereplőit - szögezte le. Szócska kiemelte: az egységes gyógyszerbeszerzési társulásokban 20-30 százalékos tartalékok vannak, azonban egy kórház szintjén ez nem érvényesíthető, méretgazdaságossági szempontokat kell érvényesíteni.

A parlamenti államtitkár felhívta a figyelmet: tisztán kell látni azt, hogy Budapesten hét fenntartó (állami-honvédségi, állami-egyetemi, állami-országos intézeti, egyházi, kerületi, fővárosi és megyei) van. Szócska ezzel összefüggésben elmondta: ha az együttműködésben rejlő erőt mozgósítani akarjuk, az nem korlátozódhat egy külön fővárosi megoldásra. Hozzátéve: éppen ez volt a rákfenéje eddig Budapest ellátásának. Annak ellenére, hogy itt koncentrálódik az ország egészségügyi kapacitásának csúcsa, a fővárosiak sem jutnak megfelelő szolgáltatáshoz, ezt kell megváltoztatni. Szócska Miklós ennek kapcsán egyértelműsítette: nem a budapesti intézmények száma a változtatások alapja, hanem az, hogy adott progresszív ellátási szinteken, hogyan biztosítható a legjobban az ellátás.

Az egyeztetések "bulvárosításáról" szólva az államtitkár hangsúlyozta: aki a szakmai egyeztetéseket kiszivárogtatja, érdeksérelmekkel fenyegeti a budapestieket, az csak abban érdekelt, hogy továbbra is fennmaradjanak azok a zavaros érdekviszonyok, amelyek az elmúlt húsz évben meghatározták a főváros ellátását. Az államtitkár hozzátette: természetesen nem elégíthető ki minden részérdek, de az biztos, hogy a közérdek és a rendszer fenntarthatóságának érdeke, és természetesen a rendszerben dolgozók érdeke is érvényesülni fog.