Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára részben arra vezette vissza a médiatörvény körüli felhajtást, hogy a jelenlegi magyar kormány - Európában csakugyan szokatlan módon - kétharmados többséggel bír a törvényhozásban. Ez a parlamenti többség természetesen tükröződik más testületekben is, a nép demokratikus döntésének megfelelően - tette hozzá Prőhle. A törvény létrejöttének hátterét magyarázva elmondta: a magyar társadalom aggasztó jelenségeket mutat, kezdve a demográfiai mutatók baljós alakulásától a gyermekek, fiatalok túlzott tv-központúságán át a munkaerőpiac helyzetéig és az államba vetett bizalom megrendüléséig. Abszurdnak nevezte, hogy éppen egy szocialista kormány alatt erősödött fel a romaellenesség, és jöhetett létre a Magyar Gárda.

Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának tagja kifejtette: a médiatörvényre vitathatatlanul szükség volt, ám az 1996-os jogszabályt csak kétharmados parlamenti többséggel lehetett módosítani. Az indokok között említette Koltay a médiapiac - elsősorban a televíziós szféra - szerkezetének átalakulását. A közszolgálati adók nézettsége 10 százalékra csökkent, míg az új kereskedelmi adók 60-65 százalékot mondhatnak a magukénak. E torz szerkezet miatt vált szükségessé a közmédiumok megerősítése, egyúttal függetlenítésük a politikai szférától. Másodsorban a médiahatóság szerkezetének átalakítása indokolta Koltay szerint a törvény megalkotását. A korábbi hatósági struktúra nem volt működőképes, mivel a pártok delegáltjai révén a nagypolitika vitái, viszályai, ellenségeskedései leképeződtek a hatóságra is. Ezért a hatóság nem tudta betölteni azt a szerepet, amelyet 1996-ban neki szántak.