"Megvannak az első jelei annak, hogy sikerülni fog markánsan kitörni a rossz gazdasági helyzetből. Múlt heti külföldi gazdasági elemzések, írások Magyarországot ajánlották a befektetőknek, a forint napok óta töretlenül erősödik. Vannak jelek arra, hogy nagy dolgok vannak készülőben[...] Hogyha van egy erős gyarapodó nemzet egy erős gazdasággal, akkor ez a nyugdíjrendszer egyre inkább fenntartható lesz" - hangoztatta.

Kétfelől támadták a kormány tervét

A magánpénztárak hatalmas pénzeket kezelnek - lassan múlt időben mondva -, háromezer milliárd forintnyi összegről van szó, nagyon komoly érdekek szólnak a mellett, hogy ezek a pénzek ott maradjanak - hangzott az interjúban. "Végletekig támadott minket teljesen inkorrekten a Stabilitás Pénztárszövetség. Értjük, tegyük a helyére, ennyi volt." Az MSZP-t jelölte meg a másik támadóként a kormánymegbízott, azt a pártot, amelyik "tavaly kétszer is óriási vereséget szenvedett a választásokon". "Nyilván nekik kellett mindenféle érv, mindenbe próbáltak belekapaszkodni, amivel kellemetlenkedni tudtak" - mondta Selmeczi.

Nem volt zsarolás

"A zsaroláson mindig mosolygok" - reagált egy kérdésre válaszolva a kormánymegbízott. "Miféle zsarolás az, amikor azt mondják a >>zsarolt félnek<<, hogy amennyiben van reálhozamod, az kiveheted? De nem elég, hogy kiveheted, nem kell utána sem adót, sem járulékot fizetni. Vagy milyen zsarolás az, ha azt mondjuk, hogy ha visszajössz az állami rendszerbe, a magánpénztárnál keletkezett veszteségedet kipótoljuk?" - érvelt Selmeczi Gabriella, megemlítve az örökölhetőségi elem megerősítését is.

Ez lesz a visszalépés menetrendje

A nyugdíjbiztosító intézet március elsején küldi meg az állami rendszerbe visszalépők végleges adatait a magánpénztáraknak. Ezt követően a pénztárak tervet készítenek arról, milyen ütemezéssel adják vissza a vagyonelemeket; a program kidolgozására negyvenöt napjuk van, a tervet a PSZÁF-nak kell jóváhagynia. Ez után személyre szólóan visszaadják az állami kasszának a vagyonelemeket - ismertette a menetrendet a nyugdíjvédelmi kormánybiztos. Ezt követően lehet majd megmondani - tette hozzá Selmeczi -, hogy van-e valakinek reálhozama, amit felvehet,vagy átutalhat egy önkéntes pénztárba vagy akár az állami rendszerbe.

"Erről még keveset beszéltünk, nem is szeretnék előre futni. De vannak olyan elképzeléseink, hogy az állami nyugdíjrendszerben is lehetne önkéntes megtakarítást indítani. Ha valaki többet fizet a kötelezőn felül az állami nyugdíjkasszába, miért ne kaphatna majd az államtól is különböző juttatásokat" - vázolta a távolabbi terveket a nyilatkozó.

Egyéni számla, államadósság csökkentése

Selmeczi megjegyezte: nemcsak megígérték és elkezdtek dolgozni rajta, hogy az állami nyugdíjrendszerben is mindeninek legyen egyéni számlája, hanem már 1998-ban, az első Orbán-kormány idején elkezdték a rendszer fejlesztését. "Azután 2002-ben ez is leállt, mint sok minden más jó dolog." A kormánymegbízott arról is beszélt, hogy a visszatérő vagyonból 530 milliárd forintot fordítanak a folyó nyugdíjak kifizetésére, ezzel megmentik a nyugdíjrendszert az összeomlástól; így a nyugdíjkassza egyensúlyba kerül. A további, visszakerülő pénzek pedig az államadósság csökkentésére mennek majd.

"Több mint nyolcvan százalékos a GDP-arányos eladósodottságunk, ami hihetetlenül magas. Ezt le kell csökkenteni, akkor tudunk mozogni, gazdaságot élénkíteni, segíteni saját magunkon. Ezzel, hogy a nyugdíjvédelmi programot elkezdtük és a pénztártagok kilencvenhét százaléka visszajött az állami nyugdíjrendszerbe, hihetetlenül nagy teher került le miden állampolgár válláról"- hangzott az interjúban.