A tárcavezető Johannes Hahn regionális politikáért felelős EU-biztossal tartott közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a stratégia azért is különösen fontos Magyarországnak, mert azt a Közép-Európát jelképezi, amelyről hosszú ideig "csak álmodtunk", de most már "kezdjük elhinni", hogy a történelem által lebontott szerkezetek újjáépíthetők. Továbbá azért is jelentős a stratégia, mert azt az üzenetet közvetíti, hogy Közép-Európa létezik és erősödik - tette hozzá. Emlékeztetett: 14 ország vesz részt a stratégiában, nyolc tagállam és hat olyan ország, amelynek célja az uniós tagság. Ez is bizonyítja, hogy az EU nem zárt rendszer, nem "erőd", hanem integráció - tette hozzá.

Az Európai Bizottság decemberben tette közzé a stratégia tervezetét, azóta vitáznak róla - jegyezte meg a miniszter -, de mint mondta, a főbb kérdésekben egyetértenek. Remélhetőleg az Európai Tanács júniusi ülésén jóváhagyja a stratégiát - fűzte hozzá. Kérdésre válaszolva a tárcavezető közölte: "nem a Dunát kell a hajókhoz igazítani", a környezetbarát hajózás a cél, így - jelentette ki - "nem lesz duzzasztás", és a kormány nem tervezi vízi erőművek építését. A stratégia egyik feladata a látszólag ütköző szempontok összeegyeztetése lesz - jegyezte meg.

Johannes Hahn kiemelte: a Duna-stratégia 150 millió uniós polgárnak válhat hasznára. Tizenegy területet ölel fel, mindegyikért két ország felelős, vagy két tagállam, vagy egy tagállam egy unión kívüli országgal közösen - fejtette ki. A biztos üdvözölte, hogy Magyarországnak három cselekvési területet jelöltek ki, egyúttal megköszönte az elnökség elkötelezettségét az ügy iránt. Az eseményen kiosztott tájékoztató szerint Magyarország a Cseh Köztársasággal közösen a fenntartható energia használatáért, Szlovákiával együtt a vizek minőségének helyreállításáért és védelméért, valamint Romániával a környezeti kockázatok kezeléséért felel.

A vízi közlekedés, illetve más közlekedési eszközök kombinációjának fejlesztéséért a belvízi hajóutak esetében Ausztria és Románia, a vasúti, közúti és légi közlekedésben pedig Szlovénia és Szerbia felel. A kultúra és az idegenforgalom, valamint az emberek közötti kapcsolatok Bulgáriához és Romániához tartoznak. Németország (Bajorország) és Horvátország koordinálja a biológiai sokféleség, a táj, a levegő- és talajminőség megőrzését.

Szlovákia és Szerbia feladata a tudásalapú társadalom kialakításának segítése, míg Németországé (Baden-Württemberg) és Horvátországé a vállalkozások versenyképességének támogatása. Ausztria és Moldova felelőssége az emberi erőforrások fejlesztése, a szakképzés támogatása. Az intézményrendszer bővítése és az intézményi együttműködés megerősítése Ausztria és Szlovénia területe. Végül Németország és Bulgária koordinálja a biztonság kérdését és a szervezett bűnözéssel szembeni közös fellépést.