Az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek csúcsértekezletén közösen tartott sajtótájékoztatójukon közölték: vázolni kívánják a többi résztvevőnek azokat az elképzeléseiket, amelyek értelmében a közös pénzzel fizető országoknak - ezek száma jelenleg 17 - az eddiginél szorosabban kellene összehangolniuk gazdaságpolitikájukat.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter - az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának soros elnökeként is - brüsszeli sajtótájékoztatóján jelezte: helyesnek tartja a javaslat logikáját, és egyetért annak irányával. Az eurót nem csupán mint fizetőeszközt kell megvédeni, ez magától értetődik. Az euró egyben politikai projekt is - hangsúlyozta Merkel. Az euróövezet megszilárdítását olyan politikai célként határozta meg, amelyet egyfelől a bajba kerülő övezetbeli országok megsegítését célzó állandó válságkezelő mechanizmus erősítésével, másfelől a közös pénzzel fizető országok gazdaságpolitikájának egymáshoz közelítésével kell szolgálni. Világossá kell tenni, hogy megvan a politikai szándékunk az összenövésre, különösképpen az euróövezetben - fogalmazott Merkel. Hozzátette: a paktumhoz csatlakozhatnának az övezeten kívüli EU-országok is.

Sarkozy szerint ezekben a törekvésekben "erős tengelyt alkot Németország és Franciaország". A német kancellár és a francia elnök egyaránt úgy véli, hogy a versenyképességi paktum tartalma márciusra kimunkálható, és rendkívüli uniós csúcstalálkozón lehetne hivatalosan elfogadni. Brüsszeli értesülések szerint a rendkívüli csúcs dátuma valószínűleg március 4. lesz. Korábbi értesülések szerint a paktum tartalmazná az állami eladósodottság még elfogadható plafonjának rögzítését a nemzeti alkotmányokban, a nyugdíjkorhatár egységesítését, az inflációkövető béremelések gyakorlatának elhagyását.

Egyes európai vezetők kételyeket fogalmaztak meg a versenyképességi paktum vázolt lehetséges tartalmának ismeretében. Werner Faymann osztrák kancellár szerint nem lehet összehangolni a tagországok között a nyugdíjkorhatárt. Yves Leterme belga kormányfő arról beszélt, hogy meg kívánják őrizni a belga szociális partnerségi modellt. De nem csupán nemzetállami vezetők intettek óvatosságra, hanem Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is, aki azt hangsúlyozta: "az állam- és kormányfők felelőssége, hogy az ilyen integrációs gondolatokat előrevigyék".

Matolcsy György hangoztatta, hogy megítélése szerint a javaslat helyes gazdaságpolitikai logikára épül. A mostanra kialakult helyzetben előre kell hozni olyan lépéseket is, amelyek korábban 2013-14-re voltak várhatók - tette hozzá. Jelezte, hogy a 27 tagország pénzügyminiszterének tanácsa, amelynek ebben a félévben ő a soros elnöke, meg fogja vitatni az elképzeléseket. Azt is logikusnak nevezte, hogy először az euróövezet országaira alakítsanak ki új szabályrendszert, amelyhez később a többi EU-tagállam is csatlakozhat.

A magyar miniszter kifejtette: a gazdaságpolitikai koordináció fokozásával kapcsolatban készülő új jogszabályok - amelyeket a magyar elnökség gondoz, és várhatóan el is vezet a jóváhagyásig - a költségvetési oldalra fókuszál, a mostani felvetések viszont egy tágabb körre, a versenyképességre vonatkoznak. Fontos, hogy az uniós országok a foglalkoztatás, a növekedés és a versenyképesség területén egyaránt összehangolják gazdaságpolitikájukat - hangoztatta Matolcsy György.

Különtalálkozót tartanak márciusban az euróövezet országainak vezetői

Különtalálkozót tartanak márciusban az euróövezet országainak vezetői - jelentette be Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök pénteken Brüsszelben. A csúcsértekezlet célja, hogy véglegesítsék azt az intézkedéscsomagot, amelynek révén a jövőben biztosabban elkerülhető lesz az adósságválság. Sarkozy és Angela Merkel német kancellár a pénteki brüsszeli európai uniós csúcstalálkozón tájékoztatta az EU-tagországok vezetőit közös javaslataikról.