Parlamenti feladat az alkotmányozás

Szövegező bizottságot hozott létre Szájer József vezetésével az új alkotmány tervezetének megalkotására a Fidesz-KDNP-frakciószövetség siófoki tanácskozásán.

Létrehozva: 2011. február 10., 13:47 | Utoljára frissítve: 2011. február 11., 14:44	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Himnusszal kezdődhetnek a parlamenti ülések
	Nem épülhet erőmű a Duna magyarországi szakaszán
	Lázár: Elegendő az idő az alkotmányozásra
	Szájer: 2011 a megújulás éve

A fideszes európai parlamenti (EP) képviselő csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte: a bizottság kereszténydemokrata tagja Salamon László, a fideszes pedig Gulyás Gergely.

Az alkotmányozás nem kormányzati feladat, hanem parlamenti; a kabinet nem terjeszt alkotmánytervezetet a Ház elé - indokolta Szájer József a háromtagú, kétpárti testület felállítását. Hozzáfűzte, az alkotmány-előkészítő bizottság által elkészített koncepciót vitaanyagnak tekintik, amely kijelöli az irányokat. A kormánypárti frakciószövetség március közepéig tervezi benyújtani a Fidesz-KDNP alkotmányszövegének tervezetét.

Szájer József - aki az új alkotmány előkészítésével kapcsolatos nemzeti konzultációt vezeti - beszámolt arról is, eltérnének a házszabálytól annak érdekében, hogy az egyes parlamenti pártok alkotmánytervezetét egymással párhuzamosan lehessen tárgyalni, ma ugyanis a szabályok szerint erre nincs lehetőség. A kérdés téma lesz a házbizottság pénteki ülésén - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy szeretnék, ha minél több parlamenti frakció előállna a saját alkotmánytervezetével. Az egyes javaslatokat az Országgyűlés fogja összefésülni.

Megjegyezte, céljuk az is, hogy a kormány a technikai kodifikációs munkában nyújtson segítséget a pártoknak. A Fidesz-KDNP döntött arról is - folytatta -, hogy kérdésekkel fordulnak a Velencei Bizottsághoz, és tanácsokat várnak a testülettől az új alkotmány elfogadásával kapcsolatban.

Szájer József az új alaptörvényt érintő alapelveiket ismertetve elmondta: a Fidesz-KDNP nem tervezi az államszervezet jelentős átalakítását, ez vonatkozik az Alkotmánybíróságra is. Méltó preambulumot szeretnének az alaptörvény elejére - benne az 1956-os forradalomra, a kereszténységre való utalással és a Szent Koronával -, korlátokat építenének be a szövegbe az eladósodással szemben, szabályoznák a közpénzügyeket az átláthatóság jegyében, így a korrupcióelleni küzdelmet is szerepeltetnék. Beépíteni javasolják továbbá az alkotmányba a természeti és kulturális környezet védelmét, valamint az Európai Alapjogi Chartát. Az eladósodás korlátjával kapcsolatban kérdésre közölte: jelenleg tanulmányozzák a lengyel, a svájci és a német alaptörvény példáját.

Ugyancsak kérdésre válaszolva hozzátette, nem kívánják a köztársasági elnök és a miniszterelnök közötti közjogi viszonyt alaposabban felbolygatni. Véleménye szerint túlzott biztosítékot jelentene, ha az alkotmány módosítását két egymást követő parlament támogatásához kötnék.

A tájékoztatón Surján László kereszténydemokrata EP-képviselő azt hangsúlyozta, hogy az új alkotmány nem változtatja meg a jelenleg érvényes magzatvédelmi szabályokat. Mint hozzátette, ennek rögzítésével elejét akarják venni annak, hogy a témával kapcsolatban - esetleges téves feltételezések miatt - felesleges vita induljon.

Az Orbán Viktor kormányfő által bejelentett húsvéthétfői parlamenti alkotmány-elfogadást firtató újságírói kérdésre Szájer József azt mondta: "rugalmasak vagyunk". Van mód arra, hogy a menetrenddel kapcsolatos kérdésben mindenki elmondja a véleményét, az ugyanis "nincs kőbe vésve" - tette hozzá, megjegyezve, hogy ez is a frakciók közötti megbeszélések témája lesz. A menetrendet egyébként úgy tervezik, hogy elindulna egy vita az alkotmány alapvető kérdéseiben az alkotmány-előkészítő bizottság koncepciója alapján, de elsősorban technikai vita folyna a napokban. Ezt követően, március közepére kellene beterjeszteni az alkotmánytervezeteket, amelyeket március második felében kezdeni tárgyalni az Országgyűlés, és várhatóan április második felében fogadnák el az új alaptörvényt.

A tervek szerint a fontosabb sarkalatos, azaz kétharmados törvények 2012. január 1-jével, az alkotmánnyal együtt lépnének hatályba - közölte, példaként említve az Alkotmánybíróságról szóló jogszabályt, az igazságszolgáltatással kapcsolatos kérdéseket és a választójogi törvényt. A terv ugyanakkor a kétharmados törvények számának csökkentése - emelte ki. Szájer József a nemzeti konzultációs kérdőív tartalmi ismertetését a következő napokra ígérte.

A siófoki frakcióülés csütörtök délután oktatási, egészségügyi kérdések megvitatásával folytatódott.