Az EU soros elnökségét képviselő magyar miniszter sajtótájékoztatóján megismételte: a múlt pénteki, energiaügyekkel is foglalkozó állam- és kormányfői találkozó áttörésnek minősíthető, mert olyan politikai célkitűzéseket határozott meg, amelyek világosan kijelölik a következő tíz év feladatait és az azt követő időszak alapirányait is. Fellegi Tamás hangsúlyozta: a konferenciát fontos időszakban rendezték meg, mert az unióban most döntéseket kell hozni a több évtizedes fő stratégiai célokkal összefüggésben, rövid távra vonatkozóan.

Kifejtette, hogy az ENTSO-E képviselte ágazat - az elektromos áram előállítsa és közvetítése - szempontjából is kulcskérdés a megfelelő infrastruktúra megteremtése, és az ehhez szükséges szabályozói környezet kialakítása uniós szinten. Hozzátette: az elnökség politikai lökést tud adni annak, hogy az infrastruktúrafejlesztések "megfelelő irányban, tempóban és finanszírozási háttérrel" történjenek. Emlékeztetett arra: az uniós tagországokban, így Magyarországon is vannak még hiányzó elemek, különösen az országokat összekötő infrastruktúrában. A múlt heti EU-csúcstalálkozón megerősített döntés értelmében ugyanakkor 2015-re olyan rendszert kell kialakítani, amelynek révén Európában energiaszigetként nem maradhat ország. Ez azt jelenti, hogy szerkezetileg egy mindenhonnan átjárható, egységes infrastruktúrának kell léteznie. A másik fő irány a sokszor elavult infrastruktúra korszerűsítése, hiszen a hálózatok, rendszerelemek minősége nagyban befolyásolja, hogyan lehetséges hasznosítani a nem hagyományos forrásból származó energiát.

A miniszter kifejtette, hogy az alacsony széndioxid-kibocsátással járó gazdaság tűnik a közös pontnak az energiaügy és a klímavédelem között. Ez viszont a teljes európai gazdaság, benne az energiagazdaság átformálásának szükségességét jelenti - emelte ki.

Az uniós elnökség munkájához fontosnak nevezte Fellegi Tamás az európai országokban szerzett szakmai tapasztalatok megismerését, amire a konferencia jó alkalmat adott. A magyar energiapolitika pedig a különböző tapasztalatokat hosszabb távon, az elnökség után is hasznosítani tudja - mondta a nemzeti fejlesztési miniszter az MTI-nek. Megerősítette, hogy február 28-án, a következő uniós energiaügyi miniszteri találkozón napirenden lesz az is, hogyan áll az energiaügyi liberalizációs szabálycsomag bevezetése. Megegyezte, hogy Dánia mellett Magyarország az egyetlen tagállam, amelynek nemzeti törvényhozásában már folyamatban van az uniós szabályok átültetése.

Lesz még a magyar elnökség alatt egy informális miniszteri találkozó is, amely már a 2050-ig szóló "útitervvel" foglalkozik majd, júniusban pedig a miniszterek várhatóan közös tanácsi következtetéseket fogadnak el, már az újabb konkrét jogszabálycsomagok megszületéséhez, beleértve a nagykereskedelmi piac átláthatóságát segítő intézkedéseket.

A brüsszeli konferencián beszédet mondott Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyi felelőse is. Ő azt hangoztatta, hogy az EU-nak most kell elköteleznie magát a biztonságosabb, "intelligensebb" és fenntarthatóbb hálózatok megteremtése mellett. Daniel Dobbeni, az ENTSO-E elnöke a hálózatok fejlesztését nehezítő akadályok között említette az egyes beruházásokkal kapcsolatos, hosszan tartó eljárásokat, a kockázatok megismerésének hiányát, valamint a nem eléggé szilárd szabályozási kereteket. Ezek elhárításához az kell, hogy az állam és a nyilvánosság megértse és elfogadja az átalakítások szükségességét - tette hozzá.