A tárcavezető az uniós tagállamok nemzeti parlamentjei európai ügyekkel foglalkozó bizottságainak találkozóján, a COSAC-on kiemelte: ugyan Európa nincs válságban, legfeljebb az euróövezet néhány országának vannak gondjai, a legnagyobb kihívást jelenleg még mindig a gazdasági helyzet jelenti. A megoldáshoz átfogó megközelítésre van szükség - jelentette ki.

A jövőben kulcsfontosságú lesz az energia, a víz és az élelmiszer - jelentette ki a tárcavezető. Kifejtette: Magyarország már régóta hangoztatja, hogy az integrált belső energiapiac nemcsak Kelet-Európának fontos, hanem összeurópai érdek. Ez elsősorban infrastrukturális kérdés, a hálózatok összekötését jelenti, hogy egész Európában megbízható legyen az energiaellátás.

Mint megjegyezte, az unió február eleji csúcstalálkozóján az innováció is téma volt; európai kutatási térséget kell létrehozni, hogy a "szakismeretek összeadódjanak" az unióban.

A globális kihívások miatt a mezőgazdaság helyzete, illetve az élelmiszer-ellátás egyre fontosabb lesz, a közös agrárpolitikának hatékonynak és megfelelően finanszírozottnak kell lennie - mutatott rá. A víz fontosságára utalva elmondta: a Duna-stratégiában nemcsak uniós tagállamok érintettek, ez azt az üzenetet közvetíti, hogy az EU nem egy zárt erőd.

A külügyminiszter kitért a keleti partnerség programjára is, mint mondta, ezáltal közelebb akarják hozni az érintett országokat az unióhoz, ami ismét jelzi az EU befogadókészségét. A programról szólva megjegyezte: ha az EU komoly globális szerepet akar vállalni, fontos, hogy jó kapcsolatot építsen ki a szomszédaival.

A Lisszaboni Szerződés után valamennyi uniós intézmény keresi még a helyét, ami nem egyszerű folyamat, de kompromisszumra kell jutniuk - mondta. Hozzáfűzte: a soros elnökséget betöltő állam elsődleges szerepe a koordináció, az együttműködés és a kompromisszum keresése, "juhászként kell terelnie" a tagállamokat és az intézményeket.

Magyarország parlamentbarát elnök akar lenni, ami nemcsak azt jelenti, hogy az Európai Parlamenttel szeretne jó kapcsolatot ápolni, hanem a nemzeti parlamentekkel is - hangsúlyozta.

Miguel Arias Canete, a spanyol európai ügyek bizottságának elnöke azt kérdezte Martonyi Jánostól a tárcavezető előadása után, hogy a magyar elnökség milyen konkrét intézkedéseket kíván tenni azért, hogy az EU egységesen tudjon fellépni az egyiptomi konfliktus békés megoldásáért. Martonyi János válaszában kiemelte az európai felelősségvállalás fontosságát, és felvázolta azokat az alapelveket, amelyekben teljes az egyetértés a tagállamok között. Az egyiptomi népnek joga van ahhoz, hogy döntsön a saját jövőjéről - hangsúlyozta.

Hozzátette: az EU elítéli az erőszak minden formáját, demokratikus átalakulást tart szükségesnek, amelyhez szabad és tiszta választások kellenek, és természetesen elengedhetetlen a választások eredményének tiszteletben tartása.