A kormány december 23-a óta 68 kormányrendelet, 32 kormányhatározat, és 76 miniszteri rendeletet adott ki, 13 törvényjavaslatot nyújtott be. Jelenleg 23, a kormány által készített törvényjavaslat várakozik, ebből 11 érdemi tárgyalást igényel, 12 nemzetközi szerződés kihirdetéséről szól - kezdte beszédét Orbán Viktor. Mint fogalmazott, január 1-jén hazánk átvette az uniós soros elnökséget, és február 14-ig 32 uniós rendezvényt bonyolítottak le, melyből négy miniszter szintű találkozó volt. Bemutattuk az elnökségi programot, amit minden képviselő pártállástól függetlenül támogatott, és elismerését fejezte ki - hangsúlyozta a kormányfő.
Ideje hogy mindenhol megértsék, vége annak a korszaknak, amikor Magyarország adathamisításokkal és hazugságokkal eljátszotta a nemzetközi megbecsülését - húzta alá a miniszterelnök. Hozzátette azt is: a mostani kormánnyal nem fogják feltörölni a padlót, ahogy ezt az ügyefogyott és szerencsétlen elődeikkel tették. Mint folytatta, hazánk egyetlen országtól sem fogad el kioktatást, egyetlen országot sem fogad el fölénk rendelt felügyelőnek.
Magyarországon nem azért van demokrácia, mert azt bárki elvárhatja tőlünk. Magyarországot azért rendeztük be a demokratikus élet és szabadság szellemében, mert mi demokráciában és szabadságban szeretnénk élni - mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy a kormány a jövőben folytatja az uniós elnökségi program megvalósítását. Emlékeztetett, az elmúlt hónapokban tárgyalásokat folytattak az európai munkaadók szervezeteivel, a történelmi egyházak nemzetközi vezetőivel és nemzetközi zsidó szervezetekkel is.
Senkinek nem csökkenhet a fizetése!
A három fiatal lány oktalan halála mindannyiunkat megrázott - emlékeztetett Orbán Viktor a West Balkán-tragédiára. Mint mondta, a kormány újraszabályozta a szórakozóhelyekre vonatkozó szabályokat, előírásokat, és megkezdődött a gátlástalan, a nyereség érdekében mások életét is kockáztató személyek felelősségre vonása is.
A miniszterelnök hangsúlyozta: áttörést értek el az energiapolitikában is, megkezdődött az energiafüggőségünk felszámolása. A horvátokkal, a szlovákokkal kötött szerződések, és többek között a szlovák-lengyel szándéknyilatkozat megszületésével már nemcsak Kelet, hanem Észak felől is biztosított a gázellátás - tette hozzá magyarázatképpen.
Megtettük a nyugdíjreform első lépéseit is, az ország lakosságának 97 százaléka döntött úgy, hogy az állami rendszerben takarékoskodik az időskorára - szögezte le, majd hozzáfűzte: a következő lépésben garantálják az állami rendszer hosszú távú fenntarthatóságát. Január elsejétől a nők életkortól függetlenül, negyven év után nyugdíjba vonulhatnak, visszaállítottuk a három éves gyest, megnyíltak a kormányablakok, és létrejött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - sorolta a további változásokat a miniszterelnök. A kormány kiemeltté nyilvánította a győri Audi-beruházást is, ezáltal új munkahelyek megteremtését tette lehetővé.
A kormányfő kiemelte az adózással kapcsolatos változásokat. Az új adórendszer kedvezőbb a családok számára, és az új közteherviseléssel senki nem járhat rosszabbul - szögezte le. Hozzátette: az állami tulajdonban álló társaságokban nem csökkenhetett senkinek sem a fizetése, valamint az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal is tárgyaltak a 2011-es bérekről, ennek eredményeképpen 6,1 százalékot emelkedett a minimálbér, és 5 százalékot a garantált bérminimum. Ugyanakkor arról értesültünk, hogy számos magántársaságnál bércsökkenést tapasztaltak az emberek, ezt nem fogadhatjuk el - húzta alá Orbán Viktor.
A helyzetet pontosan felmérő akciócsoportokat állítottunk fel a gazdasági érdekképviseletekkel közösen. A jelentésekből kapott megbízható és tiszta kép alapján lépéseket teszünk a helyzet megoldás irányába, és gondoskodunk arról, hogy az adóreform következtében a magánszektorban se csökkenhessenek a fizetések - mondta Orbán Viktor.
Vadonatúj kormányzati struktúra jött létre
A tavaszi ülésszakban elvégzendő feladatokról szólva Orbán Viktor kifejtette: az előttünk álló időszak tétje minden eddiginél nagyobb. Hozzátette: a munka, amit el kell végezni, meghaladja minden eddigi feladatunkat. Az első ülésszakot az átállás időszakának nevezte, amelyben vadonatúj kormányzati struktúra jött létre, felmérték az ország valós helyzetét, és megkezdték a legfenyegetőbb veszélyek elhárítását.
A miniszterelnök emlékeztetett: 9-10 hónappal ezelőtt hazánkat, a hamis költségvetési számokra épített költségvetés összeomlása veszélyeztette. Megjegyezve: borotvaélen, a szakadék szélén táncoltunk. A 2010-es év őszi ülésszakát az alapozás időszakának nevezve a kormányfő kiemelte: stabilizálni kellett az ország pénzügyi helyzetét, megkezdeni a romok eltakarítását, tiszta és áttekinthető viszonyokat kellett teremteni. Nem utolsósorban fel kellett készülni Magyarország uniós elnökségére. Orbán Viktor hangsúlyozta: más országok ekkora feladattal egy egész cikluson keresztül "elbíbelődnek". Nekünk nem volt ennyi időnk, hogy lerakjuk egy új világ alapjait - szögezte le.
Lassításra ezután sem lesz lehetőség
A miniszterelnök felidézve a tavaly nyár eleji árvizet megjegyezte: a kormányváltáskor mindössze tizennyolc tartalékos katonával rendelkezett a magyar honvédség, ezért a kormány haladéktalanul hozzálátott az új tartalékhaderő felállításához. A miniszterelnök kifejtette: ez az Országgyűlés felnőtt a rendkívüli helyzethez, és az elmúlt időszakban sokkal több és jelentősebb eredményt ért el, mint elődje nyolc év alatt. Hozzátette: több húszéves adóságot is törlesztett az új törvényhozás.
A kormányfő a tavaszi ülésszak céljaként Magyarország megújítását jelölte meg. Ezzel összefüggésben kifejtette: a 2011-es őszi ülésszakra úgy kell "ráfordulni, hogy a megújulás folyamata már a célegyenesben legyen". Megjegyezve: lassításra ezután sem lesz lehetőség.
Az államadóssággal és a munkanélküliséggel egyszerre kell megküzdeni
A válságra térve Orbán Viktor kiemelte: még mindig sokan vannak kilátástalanul rossz helyzetben, annak ellenére, hogy a hírek már a "kilábalásról" szólnak. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: nem dughatjuk fejünket a homokba, mint azt az ország vezetői 2008-ban tették. Ezért hoztuk létre a stabilitási alapot - mondta - melybe 250 milliárd forint kerül az idei költségvetés keretei között.
Azokról a kormányokról szólva, amelyek a válsággal kapcsolatban az idő múlásában reménykednek, a kormányfő elmondta: őket elsodorta a válság. Ugyanakkor figyelmeztetett Orbán, hogy van ok az aggodalomra az előző kormány súlyos hagyatéka miatt. Ezzel összefüggésben kiemelte: akár ezermilliárd forintot is lehetne a gazdaság felpörgetésére és új munkahelyek létrehozására szánni, azonban csak idén 2429 milliárd forintot kell adósságtörlesztésre fordítani.
A miniszterelnök leszögezte: az államadóssággal és a munkanélküliséggel egyszerre kell megküzdeni. Mégpedig úgy, hogy akiktől nyolc éven át folyamatosan elvett a kormányzat, azoktól nem lehet további áldozatvállalást követelni. Ezért vezettük be a válságadókat, és ezért csökkentettük az állami kiadásokat először a saját házunk táján, azaz az államigazgatásban - szögezte le a kormányfő.
Hitelből mindent lehet - így összegezhetjük az utóbbi idők szemléletét. Ezt a mentalitást követték azok a vállalatvezetők, akik mohóságukban telhetetlenné váltak, a politikusok, akik mások pénzét költötték el. Ezt a mentalitást reklámozták a bankok és a hitelezők, akik mindenféle ügyes trükkel rávették az embereket, hogy olyan házakat, autókat vásároljanak, melyeket valójában nem engedhetnének meg maguknak. A társadalom jelentős részét a muszáj vitte rá az eladósodásra. A növekvő munkanélküliség, az elszabaduló árak, és az árakat nem követő bérek miatt sokan váltak kiszolgáltatottá, sokan vettek fel kölcsönöket azért, hogy ki tudják fizetni a rezsit, vagy enni adjanak gyermeküknek. Vissza kell térnünk a józan ész, a felelősség útjára - húzta alá a miniszterelnök.
Meg kell újulnia a politikának is
Ahhoz, hogy Magyarország sikereket érjen el az új versenyben, ahhoz szükség van hazánk megújulására, alkotmányos átszervezésére, mely a most elkezdődött ülésszak célja - húzta alá Orbán Viktor, hozzátéve: a kitűzött cél érdekében meg kell őrizni a megújulás legfőbb erőforrását, a tavaly létrehozott példátlan erejű összefogást, nemzeti egységet. Ha az összefogás meggyengül, azzal arányosan csökken az esélyünk a veszélyek leküzdésére, a válságból való kilábalásra, egy erős és sikeres Magyarország felépítésére. A nemzeti egység erősítéséhez magának a politikának is meg kell újulnia - figyelmeztetett. Nem lehet az emberek feje fölött, nekik hátat fordítva, a támogatásuk nélkül vezetni és sikeressé tenni egy országot. Ez az Országgyűlés és kormány nem működhet az elmúlt nyolc év szellemében. Gyakrabban kell meghallgatni az embereket, és lehetséges velük együtt kormányozni egy országot - fejtette ki a kormányfő, hozzáfűzve: ha ezt elmulasztjuk, szív nélkül gyártjuk a törvényeket, nem figyelünk arra, hogy mit mondanak, kérnek, kérdeznek az emberek, ha nem tartjuk a kapcsolatot a mindennapi élettel, akkor nem juthatunk messzire. Ez sok munkával jár, de a kormány ezt tudta és vállalta - jegyezte meg Orbán Viktor.
El kell vinni az Új Széchenyi Tervet az emberekhez
Orbán Viktor szerint a parlamentben ülő politikusoknak meg kell hallaniuk, hogy ma Magyarországon mindenkit az érdekel, hogy lesz-e munkája, megélhetése, miből tudja fizetni rezsijét, fenntartani családját. Ezért minden támogatást meg kell adni ahhoz, hogy az Új Széchenyi Tervbe minél többen, minél hamarabb bekapcsolódhassanak. Ez a magyar gazdasági növekedés, az egy millió új munkahely létrehozásának a kulcsa - szögezte le, hozzátéve: ehhez nem elég törvényeket hozni, javaslatokat megvitatni, el kell vinni az Új Széchenyi Tervet az emberekhez. Ezért a politikusoknak helyben bátorítani, felvilágosítani kell a vállalkozókat, a vállalkozni akarókat, hogy éljenek a lehetőséggel - fűzte hozzá.
Mindenki, aki munkaképes, annak legyen munkája
Orbán Viktor szerint ahhoz, hogy az államadósság veszélyét elháríthassuk, hogy a gazdaság biztos alapokon indulhasson meg, olyan programra van szükség, mely újjászervezi Magyarországot, nemcsak technikai, hanem kulturális értelemben is: megújítja a munka-, szociális- és egészségkultúránkat, az élet minden terén a XXI. század valós kihívásaira készít fel bennünket. Ha véget akarunk vetni az elszegényedésnek, és ha biztos fejlődést akarunk, azt egy módon tudjuk elérni: mindenki, aki munkaképes, annak legyen munkája, és meg tudjon élni belőle - tette hozzá. A kormányfő ezért felkérte Matolcsy György minisztert, hogy az ország átfogó újjászervezésének programját dolgozza ki. Ennek a programnak az összes eleme azt a fő célt szolgálja, hogy mindenkinek, aki munkaképes, legyen biztos megélhetést jelentő munkája. A nyugati világban "ország újjászervezési verseny" indult, ezért történelmi hiba lenne, ha Magyarország nem nevezne be ebbe a versenybe - fejtette ki Orbán Viktor.
Az államadósság kapcsán Orbán Viktor emlékeztetett: a korábban felvett hitelek következtében 2011-ben 2429 milliárd forintot, 2012-ben 2302 milliárd forintot, 2013-ban 3046 milliárd forintot, és 2014-ben 2404 milliárd forint adósságszolgálatot kell teljesítenünk a mostani állás szerint. A hiteleket az előző kormányok vették fel, nem az emberek. Arról csak kevés fogalmunk lehet, hogy mire költötték a felvett pénzt, mert kevés nyomát látjuk. Az így felhalmozott államadósságot az emberek fizetik vissza, nem a kormány, és nem a parlament. A magyarok végre hosszú távú stabilitást akarnak, és várnak el - szögezte le a miniszterelnök.
Az új alkotmány a gazdaság elemi érdeke
Nem elég véghez vinni a fontos változtatásokat, mely a gazdaság beindításához szükséges, az is jogos elvárás, hogy a jövőben ne lehessen a magyar gazdaságot úgy tönkretenni, az országot olyan lehangoló helyzetbe hozni, mint ahogyan ez az elmúlt évek alatt megtörténhetett - húzta alá a kormányfő.
Magyarországnak alkotmányos garanciák kellenek a gazdaság megvédése érdekében, és kizárólag egy új alkotmánnyal lehet biztosítani mindezt - szögezte le Orbán Viktor, kiemelve: azért van szükség az új alaptörvényre, mert helyre akarják állítani az 56-os forradalom szabadságát, és a XXI. század körülményeihez is igazodnának.
A kormányfő jogos igénynek nevezte az új alkotmány elkészítését, és magyarázatképpen hozzátette: éppen ezért volt szükség olyan részek beemelésére, mint a nemzeti vagyon védelme, vagy az állam eladósodottsági mértékének maximalizálása. Az új alkotmány a magyar gazdaság nélkülözhetetlen része, és a magyar gazdaság elemi érdeke - húzta alá, rámutatva: Magyarország újjászervezésének programját a március 15-i ünnepségek előtt mutatják be a T. Háznak.
Orbán Viktor kitért az oktatás területére is. Mint fogalmazott, alkalmassá kell tenni arra, hogy perspektívát tudjon adni a magyar fiatalok számára. A kormányfő arra kérte a honatyákat: ezen a vitán hagyják otthon az ideológiai szemüvegüket, és helyette gyermekeik és unokáik fényképeit hozzák magukkal. A miniszterelnök kiemelte azt is, hogy bátor lépések megtételére van szükség az egészségügy megmentésére és újjászervezésére is. Leszögezte, nem a betegségekből kell kiindulni, hanem az egészségből, ezért azok, akik nem figyelnek egészségükre, nagyobb hozzájárulással kell, hogy támogassák az ágazatot.
Nagy a tét, ha nem sikerül legyőzni a veszélyeket, akkor azok győzik le az országot - hangsúlyozta Orbán Viktor, leszögezve: a kormány készen áll.