A tárcavezető felidézte: nem volt egyszerű a 2010-es év a katasztrófavédelem számára, mivel Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Tolna és Heves megyében olyan áradások voltak, amelyek rendkívül intenzív munkát igényeltek.

Mindezt aközben kellett kezelni, hogy megkezdődött a Belügyminisztérium megszervezése, illetve a katasztrófavédelem átszervezése. Emlékeztetett arra: volt olyan éjszaka, amikor 9 ezer ember 60 kilométer hosszan 70 centiméterrel emelte meg a védműveket.

Pintér Sándor szerint a vörösiszap-katasztrófa idején már egy rendkívül gyors reagálású katasztrófavédelem tudott a mentési és helyreállítási munkában kiemelkedő színvonalon teljesíteni.

A 2011-es évről szólva a belügyminiszter az európai uniós elnökséghez kötődő feladatokat, ezen belül a NATO polgári védelmi együttműködését, továbbá az új katasztrófavédelmi törvény megalkotását emelte ki.

Bakondi György, az OKF főigazgatója a megelőző intézkedések korábbi hiányára világított rá, és ezzel összefüggésben arról beszélt: a négy fő veszélyforrásnak a víz, az ipar, a szállítás és a tömegrendezvények bizonyultak.

Közölte, hogy kiterjedt és rosszul kezelt árvízi katasztrófahelyzetet örökölt meg a kormány, radikális és gyors lépésekkel kellett a helyzetet stabilizálni. Hozzátette: Borsodban jelenleg is veszélyhelyzet van annak érdekében, hogy egy esetleges tavaszi árvíz ne öntse el azt a 310 házat, amelyet tavaly építettek.

Bakondi György szerint sok tanulsággal járt a múlt évi árvíz, a többi között azzal: az előző kormány a sorozott hadsereg megszűnésekor elmulasztotta szabályozni, hogyan kell a rendvédelmi erőket átcsoportosítani egy ilyen katasztrófahelyzetben.

Szólt az esőzések, viharok kapcsán jelentkező tartós áramellátási zavarokról is, közlése szerint ezek a kritikus infrastruktúrára világítottak rá. Egyeztettek az áramellátókkal, és operatívvá, koordinálttá vált e helyzetek kezelése, illetve megakadályozása. Ennek köszönhetően a havazások során már nem jelentkezett ez a probléma.

Bakondi György kiemelte a vörösiszapömlést is, amelyet "sosemvolt ipari katasztrófának" nevezett. Rámutatott arra, hogy ez nemcsak tanulságokkal járt, hanem sosem alkalmazott megoldások alkalmazását eredményezte. A tanulságok közé sorolta az egységes iparbiztonság létrehozásának szükségességét, illetve a gyártást tekintve az európai szinten 4., világszinten 12. Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. állami felügyelet alá vonását.

A főigazgató példátlannak nevezte a múlt évi belvízi elöntéseket, miután 400-450 ezer hektár termőterület került víz alá és további egymillió hektár annyira átvizesedett, hogy azokra nem tudtak munkagépekkel ráhajtani. Mint mondta, ennek a helyzetnek a kezelése arra is rávilágított, hogy szükséges a rendszer átalakítása. Szintén a tanulságokat emelte ki a partfalcsúszások kapcsán, utalva egyebek mellett az építési hatósági eljárásokra és az ingatlanbiztosítási rendszerre.

Bakondi György a múlt év kiemelkedő, katasztrófavédelmi feladatokat jelentő esetei között említette a borsodi, illetve a vörösiszap sújtotta térségben jelenleg is zajló újjáépítéseket, továbbá a Balatonfűzfőn, Algyőn és a Borsodchemnél történt ipari balesetet. Szólt a budapesti diszkótragédia utáni szükséges lépésekről, a győri gázrobbanásról, és arról is, hogy a múlt év második felében sikerült felgyorsítani az európai uniós elnökségre való felkészülést. Az eddig általuk lebonyolított rendezvények a főigazgató értékelése szerint sikerrel zárultak.

Megemlítette azt is, hogy kártérítést fizettek a 2006. augusztus 20-i tűzijáték károsultjainak, illetve azt, hogy a nemzetközi kapcsolatokban tavaly jelentős előrelépéseket tettek.

A főigazgató aláhúzta: az elmúlt 8 hónap alatt 32 törvény, kormányrendelet vagy BM-jogszabály jelent meg, amelyek a hatósági feladatok hatékonyabb ellátását szolgálták.

Úgy gondolom, hogy a legszebb hősi helytállásnál egy katasztrófahelyzetben sokkal jobb egy talán nem ennyire látványos, de a megelőzést szolgáló, körültekintő, gondos hatósági eljárás, amely a veszélyhelyzetek kialakulását meg tudja előzni - fogalmazott Bakondi György.

Az idei évről szólva azt mondta: a 2011-es költségvetésben jelentős növekménnyel, 100 fős létszámbővítéssel számolnak. Szintén megemlítette, hogy március elsején együttműködési megállapodást ír alá a Magyar Tudományos Akadémia elnökével, hogy online módon is hozzáférhessenek a szeizmológiai intézet adataihoz.