A szocialista, liberális és zöld képviselők elsősorban a médiatanács összetétele ellen emeltek kifogást, illetve azt bírálták, hogy a törvény nem biztosítja kellően a források védelmét. Az Európai Bizottság által javasolt módosítások szerintük nem tartalmaznak választ az EBESZ és az Európa Tanács több aggodalmára sem. A néppárti képviselők megismételték azt a vádat, hogy a törvény elleni támadások elsősorban politikai indíttatásúak voltak.

A pénteki kormányülésen vitatják meg

Sürgették azt is, hogy a bizottság mielőbb juttassa el hozzájuk a szöveget. A brit Claude Moraes, a szocialista frakció vezérszónoka a képviselőcsoport nevében elégedettségét fejezte ki, hogy az EP nyomására négy területen megoldás született, és üdvözölte a hatóságok készségét a módosításra. Hangoztatta, hogy a parlamentnek vannak egyéb aggodalmai is, köztük az, hogy a médiahatóság egyelőre homogén testület, és központi ellenőrzés alatt áll, illetve a törvény megfelelése az alapjogi chartának. Martin Schulz frakcióvezető a vita után kiadott sajtóközleményében úgy ítélte meg: több, kiemelten fontos problémára, mint a médiatanács összetétele, sem a módosítások, sem Kroes nem adott kielégítő választ.

A liberális frakciót képviselő német Renate Weber azt hangoztatta, hogy a sajtó ellenőrzésére tett kormánykísérletek közül egy sem ment olyan messzire, mint a magyar. Miközben a törvényt bírálókat azzal vádolták, hogy politikailag motiváltak, a kormány döntése is bizonyította, hogy a jogszabállyal gondok vannak, hiszen beleegyezett a módosításba - emelte ki. Úgy vélte, továbbra is megoldásra vár a szankciók esetében a jogorvoslat hiánya, és az EBESZ bírálataira is választ kell adni.

A Zöldek nevében beszélő, olasz Judith Sargentini szerint a kormány továbbra is akadályozhatja a tájékoztatást, az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldalt képviselő portugál Rui Tavares pedig úgy fogalmazott, megdöbbentette, hogy az EU-bizottság "beveszi azt, amit a kormány mond, semmilyen változás nem fog történni". A magyar képviselők közül felszólalt a vitában Tabajdi Csaba, az MSZP delegációvezetője, aki szerint "az uniós kritika a magyar jobboldal politikai veresége". Kiemelte, hogy változatlanul érvényes a szocialisták, liberálisok, a zöldek és az egységes baloldali frakció közös állásfoglalási indítványában tett kifogások döntő része. Nagy figyelemmel kell követni, hogy a módosított törvények milyen hatást gyakorolnak a szólás- és sajtószabadságra - hangoztatta.

Politikai indíttatású támadások voltak

A vitában a néppárti képviselők megismételték azt a vádat, hogy a törvény elleni támadások elsősorban politikai indíttatásúak voltak. Vezérszónokuk, Marco Scurria leszögezte: Kroes biztos "gyakorlatilag azt mondta, hogy felesleges is lefolytatni a vitát". Több bizalmat kellene mutatni a demokratikusan választott kormányok irányában - tette hozzá. Joseph Daul frakcióvezető közleményében azt húzta alá, hogy a kormány és az EU-bizottság megállapodása "ismételten igazolja, hogy a törvényt ért támadások sorozata elhamarkodott és megalapozatlan volt". A közleményről bővebben itt olvashat.

Deutsch Tamás (Fidesz) példákat említve úgy fogalmazott, hogy "a szocialisták, liberálisok, kommunisták és zöldek kettős mércét alkalmaznak, mert miközben a mostani törvényt élesen bírálják, nem volt szavuk, amikor a szocialista-liberális kormányok újságírókat zaklattak. Gál Kinga (Fidesz) szerint politikai támadásról volt szó a kétharmados többséggel megválasztott kormány ellen. Úgy vélte, hogy a baloldali frakciók határozattervezetének szövege is csúsztatásokra épül. Pelczné Gáll Ildikó azt mondta, hogy az EP-ben "politikai bolhacirkuszt" csináltak, pedig a vita oka már megszűnt. A szlovákiai magyar, szintén néppárti Mészáros Alajos egyebek között arról beszélt, hogy 2008-ban Szlovákiában a szociáldemokrata Robert Fico is elfogadott egy sok szempontból kifogásolható médiatörvényt, és akkor az EP- ben a baloldaliak védelmezték a szabályt.

Neelie Kroes lezárta

A vita végén Neelie Kroes biztos reagált az elhangzottakra. Felszólalásából az derült ki, hogy a bizottság az európai uniós joganyaggal összefüggő valamennyi szempontot igyekezett szem előtt tartani, néhány, a képviselők által felvetett kérdés ugyanakkor nem vág uniós kompetenciába. Hangoztatta, hogy az uniós tagországok korábban elvetették azt a bizottsági és EP-javaslatot, hogy a médiaügyi szabályozóhatóságok legyenek függetlenek a tagállamokban. Az előzetes elemzés továbbá azt mutatja, hogy az elnök személyének megválasztása nem tér el attól, ami általánosan elfogadott Európában. A szabályozók hivatali ideje pedig más tagállamokban is 5-9 évig terjedhet - mondta. Az EBESZ és az Európa Tanács felvetéseit illetően a holland biztos egyebek között azt jelezte, hogy azok esetében "más a jogalap", mint a bizottságéban. Az alapjogi charta szempontjából pedig a bizottság igenis elemezte a törvényt - tette hozzá. Az uniós végrehajtó testület számára prioritás a sajtószabadság és a szólásszabadság kérdése, a bizottság mindent megtesz azért, hogy a felmerülő aggályokat bármely tagországban korrigálják - hangsúlyozta Kroes.

Az ülésen elnöklő Lambrinidisz Sztavrosz a vita után azt jelentette be, hogy a csütörtöki szavazásra hat határozattervezet érkezett.

A kormány pénteken vitatja meg

Magyarország teljes mértékben elkötelezett az uniós alapszerződésben, az alapjogi chartában, az európai és az egyetemes emberi jogi előírásokban bennefoglalt értékek, elvek, illetve szabályok mellett - hangsúlyozta Martonyi János szerdán Strasbourgban az Európai Parlamentben (EP) a magyar médiatörvényről folytatott plenáris vita végén. A külügyminiszter közölte, hogy pénteken a magyar kormány ülést tart, megvitatja a Brüsszellel való egyeztetés során szerdán véglegesített törvénymódosítás szövegét, és a javaslatot a parlament elé terjeszti. A magyar törvényhozás a módosítást a legrövidebb idő alatt, amit az eljárási szabályok lehetővé tesznek, el fogja fogadni.

Martonyi János emlékeztetett arra: Magyarország az első pillanattól fogva üdvözölte és támogatta az uniós alapszerződés betartásán őrködő Európai Bizottság azon szerepvállalását, hogy elemezze a magyar médiatörvény szövegét, és megfogalmazza azzal kapcsolatos kételyeit, illetve aggályait. Pontosan ez történt, a brüsszeli bizottság megtette a maga javaslatait, és azokat elfogadták - állapította meg a külügyminiszter.

Emlékeztetett arra, hogy amikor az első bírálatok - még a törvény országgyűlési elfogadása előtt - megfogalmazódtak, ő maga azt kérte a bírálóktól, hogy először is tanulmányozzák tüzetesen a törvény szövegét. Martonyi köszönetet mondott az Európai Bizottság mellett mindazoknak, akik "tisztességes és ésszerű megállapításokkal" segítették a tisztázó folyamatot. Elmondta ugyanakkor, hogy időnként az volt a benyomása, a magyar médiatörvény ügyében nem az ártatlanság vélelme, hanem "a bűnösség vélelme" érvényesült.

A miniszter üdvözölte Neelie Kroes médiaügyi EU-biztos azon szándékát, hogy szakértői tanácsadó testületet hoz létre az európai médiapluralizmus ügyének előmozdítása érdekében. Magyarország részéről támogatást ígért e szándék megvalósításához. Martonyi János tájékoztatta az EP-képviselőket arról, hogy az EU alapjogi chartáját be kívánják építeni az új magyar alkotmányba. Ezzel Magyarország lesz az első olyan állam, ahol a charta a jogrendszer szerves részét képezi, és mivel a jogi hierarchia csúcsán fog elhelyezkedni, előírásai nem csupán az EU-jog alkalmazásakor lesznek irányadóak - mondta.