Rétvári Bence a Mathias Corvinus Collegium által szervezett szerdai konferencián azt mondta: a kormányzatnak az a feladata, hogy a képviselőknek az alkotmány megszövegezéséhez kodifikációs segítséget nyújtson. Szerinte az embereket olyan negatív élmények értek, amelyek a politikusokba, a jogállamba vetett hitüket rombolták. Az új alkotmánynak az is a feladata, hogy ezeket a sérelmeket kiküszöbölje. Emellett az új alaptörvénynek tartalmaznia kell a hatalom jogi önkorlátozását, a hatalommegosztás eszméjének garanciáit, az államszervezet intézményeit és a közös összetartozás szimbólumait - vélekedett.

A politikus szerint azzal, hogy minden parlamenti pártnak van alkotmánykoncepciója, mindegyik elismerte, hogy szükség van új alkotmányra. Az hogy új alkotmány kell, benne van a jelenlegiben is - mondta, hozzátéve: már korábban is számtalan bizottság állt fel e célból, s az elmúlt húsz évben mindenki fenntartotta ezt az igényt. Bár a Fidesz-KDNP nem jelezte a kormányprogramban, hogy alkotmányozni kíván, előre nem tudták, hogy kétharmados többséget szereznek, ettől függetlenül a közjogi garanciák növelése benne volt a kormányprogramban.

Rétvári Bence felidézte: az új alkotmány kritikusai fel szokták hozni, hogy nem volt megfelelő a társadalmi részvétel, de mint mondta, a frakciók által kiválasztott társadalmi szervezetek is véleményezhettek, és még az interneten is volt erre lehetőség. Emellett nemsokára kérdőíveket küldenek ki az állampolgárokhoz, hogy az emberek így is véleményt nyilváníthassanak. Kíváncsiak rá, hogy mit tartanak fontosnak, ilyen például az, hogy milyen közös értékek szerepeljenek az alkotmányban, a kiskorú gyerekek után járó szavazati jogról is kérdeznék őket, és egyebek mellett a családi adózásról, a határon túli magyarsághoz való viszonyról, az egészséghez való jogról, vagy a termőföld és a vízkészletek védelméről is lehet véleményt nyilvánítani.

A politikus szerint amikor legitimációról van szó, felmerül az is, hogy növeli-e az alkotmányét, ha népszavazással lenne megerősítve. Az államtitkár szerint erre Magyarországon történelmi okokból soha nem volt példa, nincsenek ilyen magyar hagyományok. Igyekeznek növelni azonban a legitimációt azzal is, hogy minden párt nyújthat be javaslatokat. Az új alkotmányban tartalmi újdonságok is szerepelnek majd: így beemelik a sztrájkhoz való jogot. Azt is szeretnék, hogy bővüljenek az Ab bizonyos hatáskörei, mert szeretnék javítani a jogalkotás színvonalát, mivel sok alkotmányellenes jogszabály született az utóbbi években. Ezt úgy szeretnék elérni, hogy újra véleményezési jogot kapna az Ab.

Szeretnék bővíteni az előzetes normakontrollt kérők körét is - mondta Rétvári Bence, aki szerint nem az a lényeg, hogy bővüljön az Ab jogköre, erősödjön a közjogi szerepe, hanem hogy jó minőségű, betartható jogszabályok szülessenek. Emellett vétójoggal bővítenék a költségvetési tanács jogait, az nem pusztán véleményezne, hanem vissza is küldhetné a költségvetést.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy amikor húsvéthétfőn a köztársasági elnök aláírja az alkotmány szövegét, nem ér véget az alkotmányozás folyamata, hiszen utána még számtalan sarkalatos törvény áll előttünk, például a bíróságokról, Ab-ről, választójogról, az országgyűlés működéséről és az ügyészségről, amelyeket az új alkotmányhoz kell igazítani. Nemcsak a tavaszi, a teljes őszi ülésszak is erről fog szólni - hangsúlyozta.

Az államtitkárhoz több kérdés érkezett azzal kapcsolatban, hogy egyes felvetések szerint a gyerekek után plusz szavazati jog járna. Rétvári Bence elmondta: azért szeretnék, hogy a gyerekek után is járjon szavazati jog, mert egy elöregedő társadalomban a következő nemzedékek érdekét fokozottabban kellene képviselni. Keresik azt a megoldást, ami kiegyensúlyozza azt, hogy bármilyen fontos társadalmi újraelosztó rendszernél azoknak a felnőtteknek a szempontjai, akik a gyerekek szempontjait is nézik, jobban érvényesüljenek. Az elképzelés részleteit firtató kérdésekre, így hogy mi történik akkor, ha más a szülők pártpreferenciája, vagy ha elválnak, nem tudott választ adni.