Deutsch Tamás a témában rendezett vitában hangsúlyozta, hogy a stratégia jelentősége összeurópai szempontból is kiemelkedő, hiszen 14 európai országot és 115 millió embert érint közvetlenül. Ugyanakkor az egyre gyarapodó kihívások eredményes kezeléséhez elengedhetetlen a makro-regionális együttműködés. A pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság fokozottan sújtotta a Duna-régió országait. A stratégia alapvető célkitűzése a régió gazdaságának talpra állítása, a válságból való kilábalás elősegítése, különös tekintettel a foglalkoztatás előmozdítására - hívta fel a figyelmet felszólalásában Deutsch Tamás.
A fideszes EP-képviselő üdvözölte a soros magyar elnökség Duna-stratégiával kapcsolatos két alapelvét, melyek szerint a Duna-régiónak egyszerre kell fejlődnie, gyarapodnia és egyben élhetőnek lennie. A fenntartható fejlődés, a környezet védelme meghatározó eleme a Duna-stratégiának - emlékeztetett a néppárti politikus. Deutsch Tamás kiemelte, hogy a Duna-régióra vonatkozó stratégia hosszú idő óta az első olyan uniós kezdeményezés, mely közelebb hozza az uniót a polgárokhoz, hiszen egy éves konzultációs folyamat előzte meg a program kidolgozását.
A Deutsch Tamás kezdeményezésére született állásfoglalási indítványt a plenáris ülésen az Európai Parlament széleskörű támogatással fogadta. A gazdasági fejlődés, a foglalkoztatás, a kis- és középvállalkozások helyzete, az innováció; a környezetvédelem; a közlekedés, az energia infrastruktúra, valamint a jószomszédi kapcsolatok mind olyan területek, melyeken a Duna-stratégia sikeres megvalósítása az állampolgárok számára jól érezhető pozitív változásokat fog eredményezni.
Az Európai Bizottság 2010 decemberében akcióterv és közlemény formájában indította útjára a programot, a jelenlegi állásfoglalási indítvánnyal pedig az Európai Parlament fejezi ki a Duna-stratégia melletti elkötelezettségét.