Az ENSZ mezőgazdasági szakosított szervezete, a FAO élelmiszerár-indexe az utóbbi hónapokban újabb és újabb rekordokat döntött. Az élelmiszerválság fő oka, hogy a világ mezőgazdasági termelése nem tud a népesség növekedésével hasonló ütemben bővülni. Ráadásul számos kedvezőtlen adottságú területen hosszútávon a termelési feltételek romlásával számolhatunk. Az erózió által érintett földeken a fokozódó talajpusztulás, az öntözött területeken a felszín alatti vízkészletek kimerülése csökkentheti a termelést. A mezőgazdasági termékek árának növekedéséhez nagymértékben hozzájárultak a termelési költségek, különösen pedig a fosszilis energiahordozók árainak emelkedése.

Az élelmiszerár-robbanás következtében tovább nőhet az éhezők, jelenleg 1 milliárd fő körüli tábora. A fejlődő országokban pedig, ahol a lakosság jövedelmének meghatározó részét élelmiszerre költi, politikai nyugtalanságokhoz, fegyveres konfliktusok kirobbanásához vezethet. A forrongó észak-afrikai térség például, noha a világ lakosságának csupán 2%-át teszi ki, a világ gabonaimportjának közel 20%-át vásárolja fel. Egyiptom például a világ legnagyobb búzaimportőre. Ez a tény rendkívül kiszolgáltatottá teszi ezeket az országokat a világpiaci árak ingadozásának.

Glattfelder Béla ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a 2008-as élelmiszerár-robbanás után, rövid időn belül ez a második válság, amivel a világnak szembe kell néznie. A két időszak között a gazdáknak, különösen például az európai és magyar tejtermelőknek, az árak váratlan zuhanásával kellett szembenézniük. Mindez azt mutatja, hogy a korábbi időszaknál nemcsak magasabb, hanem jóval kiszámíthatatlanabb világpiaci árakra kell felkészülnünk. Ehhez a tartalékok kimerülése mellett hozzájárul az is, hogy számos agrárexportőr ország (pl. Argentína, Vietnám, Ukrajna), annak érdekében, hogy saját lakosságának ellátását biztosítsa, időnként exporttilalommal reagál az árak emelkedésére.

Az Európai Uniónak, mint a világ legnagyobb agrárexportőrének, kiemelkedő felelőssége van a világ élelmiszerbiztonságának garantálásában - hangsúlyozta a néppárti politikus. Ehhez azonban a Közös Agrárpolitika megerősítésére, a támogatások megőrzésére van szükség. Glattfelder Béla szerint meg kell erősíteni az utóbbi években leépített gabonaintervenció rendszerét. Az elmúlt évek áringadozásai bebizonyították, hogy ez az intézkedés súlyos hiba volt az Európai Unió részéről, mivel növelte az európai termelők spekulációval szembeni kiszolgáltatottságát és hozzájárult az áringadozásokhoz. A képviselő emlékeztetett arra, hogy a Fidesz európai parlamenti delegáció elutasította a kukoricaintervenció felszámolását.

Glattfelder Béla ezért üdvözölte, hogy az Európai Parlament ma elfogadott jelentése szerint a Közös Agrárpolitika piaci eszközeit, így az intervenciót is, meg kell erősíteni. Ez nemcsak az élelmiszersegélyezésre felhasználható, és így az élelmiszerbiztonságot növelő készletek felhalmozását teheti lehetővé, hanem visszaszoríthatja a mezőgazdasági termékekkel való spekulációt is.