Mint a szóvivő közölte: az állam- és kormányfők részvételével tartandó csúcstalálkozó elhalasztásáról Orbán Viktor miniszterelnök egyeztetett Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, az Európai Bizottsággal és Lengyelországgal, az év második felében a soros uniós elnöki pozíciót betöltő tagállammal.

A magyar elnökség az eredeti, május 27-i időpont helyett először egy másik, ugyancsak május végi napot (25-ét) ajánlotta fel a keleti partnerségi csúcs időpontjaként, de az sem felelt meg más nemzetközi események miatt - mondta Bakos Piroska.

Hangsúlyozta, a keleti partnerség fontos a magyar elnökségnek, ezért ésszerűbbnek tartják, hogy egy megfelelőbb időpontban tartsák a találkozót.

Bakos Piroska emlékeztetett: a keleti partnerségi csúcs eredetileg tervezett időpontjában, illetve azokban a napokban rendezik meg az Egyesült Államokat, Japánt, Nagy-Britanniát, Németországot, Franciaországot, Olaszországot, Kanadát és Oroszországot - tömörítő G8-as csoport találkozóját (amelyet május 26-27-én rendeznek meg), 24-én ülésezik az unió külügyek tanácsa, valamint 25-én emlékeznek meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD megalakulásának 50. évfordulójáról is. Hozzátette: a G8-csúcs és az OECD-ünnepség pontos időpontjáról is csak nemrégiben született döntés.

A keleti partnerségi csúcstalálkozóval összefüggésben korábban csak arról döntött az EU, hogy kétévente kell rendezni hasonló eseményt, azaz 2011-ben kell megtartani a második keleti partnerségi csúcsot - közölte Bakos Piroska.

A szóvivő kitért arra, hogy szerveznek más rangos eseményt is az elnökség alatt, így például az Ázsia-Európa külügyminiszteri találkozót (ASEM), amelyre mintegy 40 résztvevő érkezik júniusban.

Brüsszelben Hajdú Márton elnökségi szóvivő csütörtök délelőtt jelentette be, hogy elhalasztják az Európai Unió május 27-ére tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozóját, és a rendezvényt az év második felében, a lengyel EU-elnökség alatt tartják meg. Az eseményt az eredeti tervek szerint Gödöllőn tartották volna meg.

Az unió keleti partnerségi politikája a Fehéroroszországgal, Ukrajnával, Moldovával, Azerbajdzsánnal, Grúziával és Örményországgal kiépített kapcsolatokra terjed ki.