A közösség legjelentősebb dokumentuma az alkotmány - szögezte le Szájer József. A fideszes EP-képviselő érthetetlennek nevezte azokat a felvetéseket, amelyek megkérdőjelezik, hogy szükség van-e új alkotmányra. Magyarázatképpen hozzátette: a mostani, bár jogilag működőképes, mégsem méltó arra, hogy betöltse funkcióját. Véleménye szerint az új alkotmány elkészítése nem jogi szakkérdés, hanem a közösség önbecsülésének alapvető feladata. Úgy folytatta, a történelmi alkotmány a magyar identitás része.

Szájer József súlyos mulasztásnak nevezte, hogy a politikai elit az elmúlt húsz évben nem fogalmazott meg új alkotmányt. Az új alaptörvény építeni fog a magyar alkotmányos hagyományokra, és szólni fog a múltról, a jelenről, a jövőről és az örök dolgokról egyaránt - szögezte le.

A politikus szerint Isten szerepeltetésének az új alaptörvényben helye van, mert ez a nemzet végső egyetértésén alapul. Az alkotmányban a kereszténységre való hivatkozás kihagyása történelmi hiba volna, hiszen ez nem más, mint egy történelmi tény állítása - mondta. A fideszes EP-képviselő az egyházakkal való párbeszéd kérdését fontos tényezőnek minősítette, ahogy a vallásszabadság szerepeltetését is az új alaptörvényben.

Szájer szerint az új alkotmány a XXI. század elején nem lehet olyan, mint amilyen a húsz évvel ezelőtti, hiszen választ kell adnia az új kor kihívásaira is. A fideszes politikus ezzel kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek 40 éve azt látják: az állam jóval többet költ, mint amennyi a bevétele. Meg kell állítani az állam eladósodását - fűzte hozzá Szájer, aki szerint az új alaptörvény esetében nem dughatjuk homokba a fejünket a környezeti pusztítás esetében sem.

"Ne éljük fel a jövőnket" - jegyezte meg az EP-képviselő, aki végül a gyermekek utáni szavazati jogról szólt. Mint mondta, a jövő nemzedéke számára előre kell hoznunk ezt a jogosultságot, hiszen ők is a nemzet tagjai. Ezzel kapcsolatban Szájer arra kérte a résztvevőket, ne söpörjék le egy kézzel a furcsának tűnő gondolatot, hanem vitassák meg.

Az alkotmány közügy

Schmitt Pál köztársasági elnök beszédében örömét fejezte ki, hogy ismét közéleti témává vált az alkotmányozás. Úgy fogalmazott, a tavalyi országgyűlési választások óta olyan témák is közügyekké váltak, amelyek korábban nem érték el az emberek ingerküszöbét. Mint mondta, az embereknek jogos igénye a jogbiztonság és a mindenkire egyaránt vonatkozó törvények megléte. Az alkotmányozás szimbolikus kérdés, az alkotmány egy mérce, melyhez igazodunk - jegyezte meg a köztársági elnök, rámutatva, az alaptörvény akkor tölti be hivatását, ha minden jogszabály ebből eredeztethető.

Schmitt Pál külön kiemelte, hogy az új alkotmánynak "ékes magyar nyelven kell íródnia". Példaként említette, hogy a "preambulum" kifejezés helyett "előbeszédnek" kellene szerepelnie az alaptörvényben. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmányozás folyamatához elengedhetetlen a legitimáció és társadalmi konszenzus megléte.

A konferencia többi felszólalásáról ide kattintva olvashat.