- A Parlament döntésének eredményeként lehetővé vált a határon túli magyarok egyszerűsített honosítása. Az év elejétől a kérelmeket is be lehet nyújtani. Milyenek az eddigi tapasztalatok Erdélyben?

- Az egyszerűsített honosítás biztonságot jelent az erdélyi magyarok számára. Az állampolgársági ügy a nemzetegyesítésnek a feltétele, és lehetőséget biztosít arra, hogy ki tudjunk lépni a kisebbségi szerepből, a többség árnyékából. Az egyszerűsített honosítás európai szintű lehetőségeket jelent számunkra, melynek az összes pozitív hozadékát még nem is látjuk ma. A felhalmozott tudást, tapasztalatot most már érvényesíteni tudjuk, s határozottabb lépésekkel megyünk előre minden olyan ügyben, amely a magyarság érdekeit szolgálja. Meggyőződésem, hogy az elfogadott törvény ehhez eszköz. Úgy érzem, hogy az Orbán-kormány által meghirdetett nemzetpolitika új perspektívákat jelent számunkra.

- Mi motiválta arra, hogy elinduljon az RMDSZ elnöki székéért?

- Változásra van szükség az RMDSZ-ben. Frakcióvezetőként az elmúlt évben láttam a szervezet belső életében felmerülő gondokat, nehézségeket, de azt is, hogy mikre kell igazán odafigyelni, ha egy erős magyar szövetséget akarunk építeni. Meggyőződésem, hogy szemléleti és gyakorlati váltásra egyaránt szükség van, hiszen új kihívásokkal kell szembenéznie a romániai magyar közösségnek, és ez csak akkor történhet meg, ha választ adunk azokra az igényekre, amelyek a közösségünkben felmerülnek.

- Milyen új vezetési módot, stílust honosítana meg megválasztása esetén?

- Szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy felülről, egy szűk körű vezetőség döntse el, hogy mi a jó közösségünk tagjai számára. Őket kell megkérdezni, az általuk megfogalmazott igényeket kell a döntéshozatalba beépíteni, és nem egy felülről vezetett, irányított elképzelések alapján működő rendszert üzemeltetni. Vissza kell térni az alapokhoz, vissza kell térni a választókhoz, vissza kell térni a közösségünk tagjaihoz.

Számos példa mutatja azt is, hogy az elmúlt időszakban egymásnak ugrasztották, egymásnak feszítették az ország különböző részein élő magyarokat. Szakítani kell ezzel a gyakorlattal, mert a cél egy: hogy a magyarok nyerjenek. Éppen ezért a közösség minden egyes tagjára szükség van, az általuk megfogalmazott igényeket kell megvalósítani, mert teljesen másképp él, és másképp éli meg a magyarságát egy Székelyföldön élő, a Partiumban élő, vagy a szórványban élő magyar. Mind szerkezetileg, mind tartalmában át kell alakítani az RMDSZ-t.

- Nemrég találkozott Markó Bélával, az RMDSZ leköszönő elnökével. Miről tárgyaltak?

- Fontosnak tartottam megvitatni Markó Bélával azt, hogy miként látjuk az RMDSZ jövőjét, hiszen tény: 18 évig vezette ezt a szervezetet, és sikerült összetartania. Az értékeket meg kell őrizni, az eddig elért eredményeket el kell ismerni, de szembe kell nézni az új kihívásokkal.

- Mire gondol elsősorban?

- Új kihívások vannak a gazdasági válság kapcsán és a társadalmi elvárások szintjén is, amelyekre válaszokat kell találni. Éppen ezért mi itt most lezárunk egy korszakot, és egy új időszak következik. Az elmúlt időszakban egyesek - a felső vezetés tagjai közül - úgy vélték, hogy nem fontos gazdasági kérdésekkel foglalkoznunk, ez nem a mi dolgunk. Ezzel a gyakorlattal is szakítani kell. Tudatában kell lennünk annak, hogy a nyelvhasználat, az egyéni és kollektív jogok biztosítása mellett az identitás megőrzésének része az anyagi jólét, a családok biztonsága, a társadalmi szolidaritás. Ezeknek a feltételeit elő kell teremteni, enélkül nem lehet erős a közösségünk. Ha mi az RMDSZ-ben belső megújulásban gondolkodunk, akkor meg kell találnunk a gazdasági kihívásokra adott reális válaszokat.

- Olyan RMDSZ-es elnökjelölt is akad, aki szerint 3 százalékra kellene levinni a parlamenti küszöböt Romániában. Ön támogatna egy ilyen elképzelést?

- Aki kishitűen arra törekszik, hogy a parlamenti küszöböt 3 százalékosra lehozza, biztos, hogy nem a magyarság érdekét szolgálja. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az alacsonyabb küszöb azt eredményezheti, hogy a szélsőséges nacionalista, soviniszta román erők visszakerülnek a parlamentbe. Aki ilyen ötlettel áll elő, az az ő kezükre játszik. Felteszem a kérdést: szolgál magyar érdeket egy ilyen lépés? Azok, akik a folytatás mellett vannak, nem is törekednek arra, hogy legyen magyar egység. Arra törekednek, hogy átmentsenek valamit, ami nem működőképes, egy elavult szerkezetet. Tulajdonképpen arról van szó, hogy mindegy hogyan, miként, de egy szűk körű vezetői réteg átmentse az akaratát. Ez nem szolgálja a magyar érdekeket, nem erősíti a magyar közösséget. Én egy másfajta RMDSZ-t szeretnék. Ki kell tágítani újra a szervezet bázisát. Meg kell szólítani minden magyar embert Kárpát-kanyaron belül és kívül. Akkor tudunk erősek lenni, ha egységesek vagyunk, de ehhez szükségünk van minden magyar emberre, és minden magyar ember kell hogy érezze: számíthat a közösségére, számíthat a szervezetére. Ez másképpen nem valósulhat meg, csak ha félretesszük a kishitűségünket, nem gondolkodunk a küszöb leszállításában, hanem vállaljuk azt, hogy erős közösségünk van.

- Számít azok segítségére, akik az elmúlt években ilyen-olyan okokból, de elhagyták a szervezetet?

- Az RMDSZ ernyő-szervezet, így lehetővé teszi azt, hogy különböző ideológiák mentén gondolkodó emberek megférjenek alatta, és ott helye van mindenkinek, aki a magyarságért tenni akar. Úgy kell az RMDSZ-t működtetni, hogy mindenki meg tudja fogalmazni a véleményét, és minden véleményre lehessen támaszkodni, alapozni, mert a cél egy: hogy a magyarok nyerjenek. Az elmúlt időszakban annak lehettünk a tanúi, hogy sokan kiszorultak az ernyőn kívülre. Lassan úgy néz ki a szervezetünk, mint egy lehúzott ernyő. Akik más véleményt fogalmaznak meg, mint amit a szűk felső vezetés elvár, azok kívülre szorulnak, pedig a közösség javáért akarnak tenni ők is! Nem feltételezek másfajta szándékot, csak azáltal, hogy nem a felső vezetés által megfogalmazott irányvonalat képviselték, kirekesztetté váltak. Újra meg kell erősíteni a bázist. A megoldást abban látom, hogy a közös kapcsolódási pontok mentén megfogalmazzuk a célokat, és a célok tisztán látása után gondolkodunk arról, hogy ez milyen szerkezeti formában valósul majd meg. Meggyőződésem, hogy az RMDSZ ernyő-jellege alkalmas erre, de ehhez nyitni kell. Fel kell húzni az ernyőt, és meg kell szólítani minden magyar embert.

- 2011. február 26-án és 27-én Nagyváradon rendezik az RMDSZ tisztújító kongresszusát. A kongresszuson alapszabály-módosítás is várható. Mi a véleménye a tervezett változtatásokról?

- Azok, akik a nem akarnak változást, olyan módosító javaslatokat akarnak beterjeszteni, amelyek nem szolgálják a magyarok érdekeit. Központosításra törekednek, a helyi és területi szervezetek kezéből ki akarják venni a döntéshozatal jogát, például a képviselők, szenátorok megnevezését. Ezzel szemben a magyar közösségnek az az érdeke, hogy helyben döntsék el, hogy ki alkalmas a különböző tisztségek betöltésére, és a közösségi akarat érvényesüljön, nem az, hogy fentről megmondják, ki a megfelelő. Így egy erőszakosabb módszerekkel működtetett, félelmen alapuló pártot lehet építeni, csakhogy ez sohasem fejezi ki a közösségi akaratot!

Az alapszabály-módosítás kapcsán arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy újra létre akarják hozni a főtitkárságot. A főtitkárság önmagában egy kommunista rendszerre emlékeztető fogalom. Egy nagyon visszatetsző időszakot juttat az eszembe! Nem hiszem, hogy a mi szervezetünknek központosítottnak kell lennie, nem hiszem, hogy ilyen módosításokra lenne szükség. Az alapszabály-módosítási csomag másik érdekessége, hogy akik a hatalmat szeretnék átmenteni, olyan javaslattal álltak elő, amelyben politikai alelnököt szeretnének, ráadásul strukturálisan definiálni akarják a leköszönő elnök hivatalát. Így háromfejűvé válna a vezetés: lesz egy leköszönő elnök, aki felügyeletet akarna gyakorolni, lenne egy politikai alelnök, és plusz egy apolitikus elnök. Kérdezem: kié a döntés, kié a felelősség? Én ezt nem tartom elfogadhatónak, nem látom, hogy ez a magyarság érdekét szolgálná, vagy erősítené a szervezetet.

- Sokszor vita tárgyát képezi az RMDSZ kormányzati szerepvállalása. Ön fontosnak tartja, hogy az RMDSZ a kormány tagja legyen?

- Az, hogy parlamenti képviseletünk legyen, azért szükséges, hogy ne a pálya széléről kelljen bekiabálni oda, ahol a dolgainkról döntenek. Ott kell lennünk a törvényhozásban, és bele kell szólnunk abba, hogyan alakul közösségünk élete. Éppen ezért tartom fontosnak a kormányzati szerepvállalást is, mert ezáltal be tudunk hozni valamit a lemaradásából, hiszen az elmúlt időszakban az erdélyi régióban kevesebb volt a beruházás. Egyetlen cél vezérel, hogy a magyarok nyerjenek!