Martonyi az uniós országok külügyminisztereinek azon megbeszélése után tartott sajtótájékoztatót, amelyen a miniszterek az úgynevezett általános ügyek tanácsaként eljárva értékelték a február 4-i rendkívüli EU-csúcs eredményeit, illetve előkészítették a március végi soros csúcstalálkozót.
Megvitatták emellett az elmaradott térségek felzárkóztatását szolgáló kohéziós politika eddigi eredményeit is. A magyar diplomácia irányítója az EU-elnökség nevében kifejtette: a számos észak-afrikai, illetve közel-keleti országban bekövetkezett, illetve most is zajló változások fontos kihívást jelentenek az unió számára.
E kihívások közül egyet konkrétan megnevezett: Olaszországba - Lampedusa szigetére és máshová - már most is nagy számban áramlanak menekültek, és elképzelhető, hogy a menekülthullám az elkövetkező időben növekedni fog. Az uniós tagállami kormányokat képviselő Tanács segítséget ajánlott fel Olaszországnak ahhoz, hogy meg tudjon küzdeni a problémával. A menekültkérdésben "összehangolt és hatékony" uniós cselekvésre van szükség - hangsúlyozta Martonyi, és közölte: csütörtökön az uniós országok belügyminiszterei fognak erről tanácskozni.
Az EU-tól délre zajló események fontossága miatt úgy döntöttek, hogy a márciusi EU-csúcson megvitatják az uniós szomszédságpolitika déli vetületének jövőjét. E szomszédságpolitika két pilléren - a délin és a keletin - nyugszik. Sajtótájékoztatóján a magyar külügyminiszter újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett: nem lenne jó, ha a délen kibontakozott fejlemények elterelnék a figyelmet az EU keleti partnerségi politikájáról, a szomszédságpolitika másik fő összetevőjéről.
Az általános ügyek tanácsának hétfői ülésén tett megállapításokról beszámolva Martonyi János kitért arra, hogy a február 4-i rendkívüli EU-csúcs áttörést hozott, hiszen ott fontos célkitűzéseket fogalmaztak meg - mégpedig határidőkhöz kötve - az energiaügy és az innováció területén. A márciusi csúcstalálkozó - tette hozzá - kiemelkedő jelentőségű lesz a gazdasági csomagterv elfogadtatása és megvalósítása szempontjából. Az unió ennek jegyében olyan jogszabályokat alkot, amelyek növelik a pénzügyi fegyelmet, és szorosabbra fűzik a nemzeti gazdaságpolitikák összehangolását - egyebek közt a költségvetési tervek előzetes uniós véleményeztetése révén is.
A tagállamoknak áprilisban kell Brüsszelben benyújtaniuk nemzeti reformprogramjaikat. Martonyi János a hat készülő uniós jogszabályról szólva több rugalmasságot kért a tagállamoktól annak érdekében, hogy a még fennálló nézeteltéréseket át tudják hidalni.
A kohéziós politikáról folytatott miniszteri vitán részt vett Johannes Hahn, a regionális politikáért felelős osztrák EU-biztos is, aki a sajtótájékoztatón kiemelte: ez volt az első olyan tanácsi ülés, ahol a témát alaposan megvitatták, és még több ilyen megbeszélés várható az általános ügyek tanácsában. Martonyi János felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós politika számos ponton horizontálisan kapcsolódik a magyar EU-elnökség prioritásaihoz, hiszen azok közt a Duna-makrorégió fejlesztésének, illetve a romák társadalmi befogadását célzó stratégiának a terve egyaránt felzárkóztatási célokat szolgál.
A kohéziós politikáról a miniszterek által elfogadott közös következtetések egyike, hogy az Európa 2020 nevű foglalkoztatásbővítési és növekedési stratégia céljait tartósan csak akkor lehet teljesíteni, ha tovább csökkentik az unión belül a fejlettségbeli egyenlőtlenségeket. Martonyi János utóbb magyar újságírókkal beszélgetve elégedettségét hangoztatta, hogy ez a magyar szempontból nagyon fontos megállapítás bekerült az elfogadott szövegbe. Felhívta egyben a figyelmet arra, hogy a kohéziós politika jövőjét illetően a pénzügyi keretekről egyelőre nem született döntés.