A szakminiszter emlékeztetett arra, hogy a különféle katasztrófahelyzetekben eddig is támaszkodhattak a Magyar Tudományos Akadémia segítségére, és más intézményekkel, köztük a budapesti műegyetemmel is együttműködtek.

Pintér Sándor hangsúlyozta, az új testület felállítása azt jelzi, hogy a Belügyminisztérium a tudományos élet eredményeit fel kívánja használni. Szavai szerint a tudományos munka korábban sem volt idegen a Belügyminisztériumtól és a rendőrségtől. Utalt arra, hogy ő maga 1978-tól az Országos Rendőr-főkapitányság tudományos tanácsának titkára volt, és ebben a szerepében szervezte a tudományos munkát.

Pintér Sándor úgy vélte, a tudományos testület híd lehet a beosztotti állomány és a minisztérium vezetése között is, mert a szakmai javaslatok megtételéhez nem kell a hivatalos szolgálati utat betartani.

A belügyminiszter szerint a tudománynak komoly szerepe lehet a vezetőképzésben és a jó vezetők kiválasztásában. Arra is rámutatott, hogy a tudomány segítsége nemcsak a belügyi tudományokra vonatkozik, hanem egyebek mellett a szociológiára és a pszichológiára.

Kroó Norbert, az akadémia alelnöke az alakuló ülés alkalmából azt hangoztatta, hogy a tudománynak Magyarországon is fel kell értékelődnie, miként a világban már sok helyen. Az alelnök ennek kedvező jeleként értékelte a Belügyminisztérium mostani kezdeményezését, a testület felállítását.

Példaként említette, hogy a jelenleg használt biztonsági technológiák kimerülőben vannak, ezért újakra van szükség, ám ezeknek új ötleteken kell alapulniuk, ezek zömét pedig a tudománytól lehet várni.