A szakértői anyag kiemeli: Magyarország újjászervezési programjának kiindulópontja a magyar államháztartás jelenlegi szerkezete. Az államháztartást érintő változtatásokra elsősorban azokon a területeken van szükség, ahol a magyar költségvetés nemzetközi összehasonlításban sokat költ, vagy sok adót von el, vagy pedig a rendelkezésre álló források felhasználása a nemzetközi átlagnál alacsonyabb hatékonyságú. Ezek alapozzák meg a kormány intézkedéseit - húzzák alá.

Az NGM hangsúlyozza: Magyarországon a forgalomra, illetve az élőmunkára háruló adóterhelés meghaladja a nemzetközi átlagot, míg a tőkét érintő elvonás - például a vállalkozások jövedelme, a különféle vagyonelemek utáni adók - elmarad attól. Az utóbbi időben a nemzetközi adópolitika kiemelt területe a környezetvédelemmel összefüggő elvonások, vagyis az "ökoadók" vizsgálata, fejlesztése - jegyzi meg a dokumentum. Hozzáfűzi: az ökoadókból származó bevételek bruttó hazai termékhez (GDP-hez) viszonyított súlya mérsékelt a világban, 2008-ban az Európai Unió (EU) tagállamaiban átlagosan 2,6 százalékot képviselt (ez gyakorlatilag megegyezik a magyar adattal).

Ennek megfelelően a munkát terhelő adók mérséklésével és a zöld adók emelésével a teljes adóterhet át lehet strukturálni, egy a munkát jobban ösztönző szerkezet irányába - emeli ki a Nemzetgazdasági Minisztérium. A közlemény szerint Magyarországon 2008-ban a teljes adóbevétel 61,3 százaléka a központi költségvetésbe, míg 31,4 százaléka a társadalombiztosítási alapokba került. A helyi önkormányzatokhoz 6,4 százalék, míg az EU költségvetésébe 0,9 százalék jutott. A helyi önkormányzatok részesedése az adóbevételekből az EU-ban (10,4 százalék) mintegy másfélszerese, a visegrádi országokban mintegy duplája a magyar értéknek, vagyis az adócentralizáció mértéke magasnak tekinthető Magyarországon.

Az NGM várakozása szerint idén az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésének köszönhetően 36,5 százalékra csökken az adóterhelés, míg tavaly 37,6 százalék volt. A hasonló fejlettségű országok adataival összehasonlítva megállapítható, hogy Magyarországon az utóbbi években kiemelkedően magas volt a GDP-arányos adóterhelés. A visegrádi országok 2008-ra kimutatott átlagos 33 százalékos adóelvonás 7 százalékponttal volt alacsonyabb a 40 százalékos magyar mutatónál - olvasható a közleményben.

A fogyasztást terhelő adókból származó bevételek GDP-hez viszonyított aránya 2008-ban Magyarországon kiemelkedő volt, az EU tagállamok rangsorában a negyedik helyen állt. A magyarországi 14,5 százalékos részarány 2,5 százalékponttal haladta meg a 12 százalékos EU-átlagot, és a magyar mutató a visegrádi országok átlagát - a 11,3 százalékot - is felülmúlta. Az élőmunka után felmerülő közterhekből befolyt bevételek GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon szintén meghaladta a nemzetközi átlagot - hívja fel a figyelmet a tárca.

Miközben az EU-tagállamok átlagában az említett mutató 2008-ban 17,5 százalék, a visegrádi országcsoport esetében pedig csupán 14,7 százalék volt, a hazai arány megközelítette a 21 százalékot - olvasható a közleményben. Az elemzők úgy vélik: az élőmunka magasabb terhelésének oka elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulások mértéke, emellett fontos elem a személyi jövedelemadó elvonás is, amely azonban a közelmúlt reformjai következtében lényegesen csökkent, mérsékelve a magyar adóéket. 2011-re átlagosan 4,6 százalékponttal csökkent az adók és járulékok aránya a munkáltatás költségéhez viszonyítva.

A tőkeadókról az NGM megjegyzi: az ebből származó költségvetési bevételek GDP-hez mért aránya az EU átlagában 7,5 százalék, a visegrádi országcsoport átlaga pedig 7,2 százalék. A magyar ráta ezzel szemben mindössze 5,1 százalék. "Különösen alacsony a magyar elvonás a vagyonelemeket illetően, ez azonban versenyképességi szempontból nem kiemelkedő fontosságú" - olvasható az NGM közleményében.