A vidékfejlesztési tárca irányítója a hétfői agárminiszteri tanácsülésen vett részt, ahol vezetésével megtárgyaltak több fontos kérdést a KAP jövőjével kapcsolatban, többek közt a vidékfejlesztéssel, a fiatal gazdálkodók helyzetével és a fenntartható fejlődéssel összefüggő témákban.

Fazekas Sándor úgy értékelte, hogy a mostani tagállami vita eredményeként már e hónap utolsó napján a mezőgazdasági különbizottság elé terjeszthető a tanácsi következtetés. Ezt követően várhatóan már márciusban egyhangúlag elfogadhatja a tanács a következtetésben foglaltakat.

A KAP reformmal kapcsolatos kérdéseken kívül Brüsszelben szó volt még a tojótyúkok jólétéről, azaz a tojóketrecek méretének megnöveléséről. Jövő év elejéig valamennyi tagállamban nagyobb ketreceket kellene biztosítani az unióban a tojótyúkok számára. Ezt az intézkedést azonban számos újonnan csatlakozott tagállam nem tudja végrehajtani, így méltányos, mindenki számára elfogadható megoldást kell találni az ügyben - mondta a miniszter.

Ellenkező esetben ugyanis le kellene állítani a termelést azokon a helyeken, ahol az intézkedést nem tudták végrehajtani, ami tojáshiányhoz, következésképp importhoz vezethet. Így viszont esetleg olyan országokból kerülhetne tojás az EU-ba, ahol nem tartják be a szigorú uniós előírásokat. Fazekas Sándor szerint több hónapos egyeztetés várható még e kérdéskörben. Öt tengerparttal nem rendelkező uniós tagállam - Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ausztria és Luxemburg - szakminiszterei hétfőn a belga fővárosban nyilatkozatot adtak át Maria Damanaki halászati biztosnak.

A dokumentumban azt kérték, hogy a Közös Halászati Politika (KHP) reformja során a jövőben kapjon nagyobb szerepet és támogatást az édesvízi haltenyésztés. A magyar uniós elnökség egyik fontos prioritása a környezet megóvását célzó fenntartható halászat és az édesvízi haltenyésztés hangsúlyos képviselete - közölte a vidékfejlesztési miniszter, hozzátéve, hogy KHP a tervek szerint még a magyar soros elnökség idején kerül a tanács elé.

Az édesvízi haltenyésztés fejlesztése és támogatása Magyarország és Európa számára a tengerek túlhalászottsága miatt és a harmadik országok termékeivel szembeni versenyképesség növelése érdekében is fontos - húzza alá a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), a témával kapcsolatos közleménye, jelezve, hogy a tengerparttal nem rendelkező országok szakminiszterei magyar kezdeményezésre adtak át a belga fővárosban közös nyilatkozatukat az unió halászati biztosának.

Magyarországon mintegy 360 tógazdaság működik. A KHP reform átalakításában, tagállamként fontos törekvése Magyarországnak, hogy támogatást kapjanak a halastavak nem termelő szolgáltatásai is. Egyik legfontosabb ilyen funkciójuk a ezeknek a vízfelületeknek, hogy a halastavak, mint vizes élőhelyek területén fellelhető gazdag növény-, emlős-, hüllő-, kétéltű és madárfauna, valamint a vonuló madárfajok sokasága egyedülálló természeti értéket jelent hazánknak és Európának egyaránt. A változatos élővilág fenntartása össztársadalmi érdek. Ezért a társadalom nem várhatja el a haltenyésztőktől, hogy e feladat költségeit egyedül viseljék - tartalmazza a közlemény.

Az MTI korábbi információi szerint a tavalyi haltermés mintegy 21-22 ezer tonna volt Magyarországon - az előzetes adatok szerint -, ez mintegy 15 százalékkal kevesebb az áltagosnál, elsősorban a mostoha időjárás miatt. Magyarországon egy ember évente átlagosan mintegy 4,2 kilogramm halat fogyaszt. A hazai fogyasztás mintegy felét a hazai termelésű halak adják.

Magyarországon lényegesen kevesebb halat esznek mint az Európai Unió más országaiban. A haltermelők célja, hogy a fogyasztás nőjön, és néhány éven belül 6 kilogrammra emelkedjen a magyar éves fejenkénti halfogyasztás. Éves szinten az ágazat árbevétele 20-25 milliárd forint körül alakul.