Kitért arra is, hogy a Széchenyi-terv keretében még ebben a félévben uniós projektek indulnak, s 10-12 milliárd forintból óvodai férőhelyek bővítése kezdődhet meg. Mint elmondta, a hároméves kötelező óvodáztatáshoz a jogszabályi kereteket megteremtik az új közoktatási törvényben, de a rendelkezés tényleges életbe léptetése nagyban függ a férőhelyektől. Kiemelte: pontosan át kívánják tekinteni, hol és hány férőhely hiányzik jelen pillanatban.

A helyettes államtitkár ugyanakkor megjegyezte: e tekintetben nagyon sok jelenleg a félreértés. Országos szinten nagyjából megfelelőnek tűnik a férőhelyek száma, a 3-4 éves gyermekekkel számolva 7-8 százaléknyi növelésre lenne szükség, ami néhány ezer férőhelyet jelent.

A hiány elsősorban nem Budapest környékén jelentkezik, hanem a hátrányos helyzetű területeken. Megjegyezte: a hároméves gyermekek 90 százaléka jelenleg is óvodába jár, a fennmaradó 10 százalék elsősorban a szintén hátrányos helyzetűek közül kerül ki. Éppen ezért a szociális és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársággal közösen arra jutottak: mivel azt nem lehet, hogy bármilyen szempontból a hátrányos helyzetű csoportokat és területeket "kiemeljék", általános szabályként tennék kötelezővé hároméves kortól az óvodáztatást.

Gloviczki Zoltán kitért arra: a három államtitkárság elképzelései szerint könnyítések lépnének életbe az óvodák infrastrukturális követelményeit illetően. Azt, hogy egy óvodának milyen követelményeknek kell megfelelnie, ma szabványügyi jogszabályok rögzítik. A helyettes államtitkár közlése szerint azt szeretnék, ha a hátrányos helyzetű területeken bezárt iskolaépületek, illetve más típusú középületek lehetnének ismét óvodák, még akkor is, ha azok nem minden szegletükben felelnek meg a szabványoknak.

A kisgyermekkori nevelésről hétfőtől kétnapos nemzetközi konferenciát tartottak Budapesten. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a rendezvényen úgy fogalmazott: a spanyol-belga-magyar EU-elnökségi trió egyik fontos célja a minőségi kisgyermekkori nevelés ügye, így Magyarország is kiemelten foglalkozik a kérdéssel.

A szaktárca a konferenciára kiadott közleményében azt írta: az új közoktatási törvényben is nagy hangsúllyal jelenik meg a kisgyermekkori nevelés. Az oktatási államtitkárság tervezete szerint hároméves kortól kötelezővé szeretnék tenni az óvodai nevelést.

Az óvodával kapcsolatban a jogszabálytervezet azt rögzíti: az óvoda a kisgyermekek nevelését látja el 3 éves kortól a tankötelessé válásig, de legkésőbb annak az évnek az augusztus 31-éig, amelyben a gyermek a 7. életévét betölti. Minden településen, ahol legalább nyolc óvodáskorú gyermek él, és a szülők azt igénylik, működnie kell egy óvodai vagy összevont bölcsődei-óvodai csoportnak. Ez utóbbi két és fél éves kortól fogadhat gyermeket.

Hoffmann Rózsa és Andrulla Vasziliu, oktatásért felelős EU-biztos a tanácskozáson arról beszélt: az unió célul tűzte ki, hogy 2020-ra a 4 éves és a tanköteles életkor közötti gyermekek 95 százaléka részesüljön megfelelő színvonalú intézményes kisgyermekkori nevelésben. Ez különösen a hátrányos helyzetű gyerekek esetében fontos, mert későbbi tanulmányuk alapja, hogy kellő időben megkezdődön szakszerű felzárkóztatásuk.