Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága február közepén megszavazta Járóka Lívia néppárti (Fidesz) képviselő állásfoglalás-tervezetét a stratégiáról. A dokumentum szerint a romák társadalmi, kulturális és gazdasági beilleszkedésének segítéséért biztosítani kell az egyenlőség elvének érvényesülését a foglalkoztatásban és az oktatásban, védeni kell a romák alapvető jogait, javítani kell az uniós források felhasználásának hatékonyságát, valamint be kell vonni a roma nőket is a társadalmi felzárkózási politika alakításába. Járóka Lívia akkor úgy nyilatkozott: reméli, hogy a bizottság figyelembe veszi majd a tervezetben megfogalmazott legfontosabb feladatokat. A jelentést várhatóan március 9-én tárgyalja az EP plénuma.

Járóka Lívia az MTI érdeklődésére közölte: a magyar kormány ezzel párhuzamosan egy olyan informális tanácsi dokumentum bemutatását tervezi, amely főbb vonalaiban átvenné az EP ajánlásait.

A bizottság április 7-én, az Európai Roma Platform budapesti ülése előtt mutatja be a romák társadalmi befogadásának európai keretstratégiájáról szóló közleményét - tette hozzá. A platform ülésén a kormányok és az uniós intézmények képviselői mellett nemzetközi szervezetek és civil szervezetek vesznek részt.

A bizottság által kiadandó dokumentum remélhetőleg jelentős mértékben épít majd az európai parlamenti jelentésre - emelte ki Járóka Lívia. A tervek szerint június 24-én, az elnökséget lezáró állam- és kormányfői csúcsértekezleten megszülethet az európai romastratégia - tette hozzá.

A képviselő szerint el kell érni, hogy az uniós és a tagállami források tartós javulást eredményezzenek a romák életkörülményeiben. Ehhez olyan, a város környéki és falusi szegénységet célzó programokra van szükség, amelyek a 2007-2013-as időszakhoz képest hosszabb távon és nagyobb területi lefedettséggel működnek a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. Rámutatott: javítani kell a források jelenleg rendkívül alacsony lehívási arányán és a felhasználás hatékonyságán.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága úgy tájékoztatta az MTI-t: a romastratégiával kapcsolatban együttműködnek valamennyi érintett tárcával, továbbá a jelentősebb, a romák integrációjával foglalkozó civil szervezetekkel és egyházakkal is egyeztetnek.

Az unióban jelenleg mintegy 8-12 millió roma él, és mint a KIM közölte, társadalmi integrációjuk fontos gazdasági érdek is, hiszen olyan, kihasználatlan munkaerőt jelentenek, amely hozzájárulhat a versenyképesség növeléséhez és a szociális ellátórendszerek fenntarthatóságához. Ha azonban sokuk továbbra is munkanélküli és iskolázatlan marad, "súlyos terhet jelentenek" a szociális ellátórendszernek - hangsúlyozták. Mint emlékeztettek, a Világbank egy tanulmánya szerint, ha a romák foglalkoztatási rátája elérné a regionális átlagot, az mintegy négy-hat százalékkal növelné a GDP-t.

A KIM szerint a gazdasági kirekesztés elleni fellépés hatékonyabb lehet, ha a célcsoportot nem etnikai hovatartozás, hanem területi, gazdasági jellemzői alapján definiálnák.

Viviane Reding jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős EU-biztos február elején a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, az uniós alapok szabályait úgy kell átalakítani, hogy célzottan a romák helyzetének javítására is fel lehessen használni őket. Az EU2020 versenyképességi és foglalkoztatási stratégia egyik alapeleme a szegénység csökkentése, ez is a segíti majd a romák integrációját, a bizottság pedig új oktatási javaslatokkal áll elő - mondta.

Az EU2020 stratégia célja, hogy 25 százalékkal, azaz mintegy 20 millió emberrel kevesebben éljenek mélyszegénységben, és hogy az oktatásból lemorzsolódók száma a jelenlegi 15 százalékról 10 százalék alá csökkenjen.

A magyar elnökség elképzelése, hogy a roma keretstratégiát programjának egyik fő céljává teszi, különösen azért kapott támogatást, mert tavaly nyáron a franciaországi romák kitoloncolása miatt ismét nyilvánvalóvá vált, hogy az unióban megoldást kell találni a romák társadalmi felzárkóztatására.

Az EU-tagállamokban a teljes lakossághoz képest legnagyobb arányban Romániában, Bulgáriában, Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban és Spanyolországban élnek romák.