Az NGM sorozatot indított az újjászervezésben érintett fő területekről, a legutóbbi, a kormany.hu oldalon nyilvánosságra hozott a nyugdíjrendszer átalakításáról szól.

Ebben a tárca leszögezi: a Nyugdíjbiztosítási Alap az utóbbi néhány évben 600-700 milliárd forint körüli költségvetési hozzájárulást kívánt, 2011-ben pedig az állami nyugdíjrendszer 800 milliárd forintos hiánnyal zárt volna az Orbán-kormány 2010-es intézkedései nélkül.

A minisztérium hozzáfűzi, nemzetközi összevetésben is magasak a nyugdíjkiadások Magyarországon, s a romló demográfiai mutatók következtében egyre súlyosabbá válhat a probléma. A helyzet megoldása érdekében két területre fókuszál a kormány: a foglalkoztatottság növelésére és a népességfogyás megállítására.

Az NGM kifejti, hogy a két cél eléréséért a kormány már eddig is számos lépést tett, ilyen a "kis adók" eltörlése, a társasági adó csökkentése, a túlzott adminisztratív terhek racionalizálása, az EU-s támogatások felhasználásának átrendezése, a személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása, a családi adókedvezmény-rendszer bevezetése, a részmunkaidős foglalkoztatás elősegítése, a napközbeni gyermekellátás kibővítése, és a gyermeket vállaló családok fokozott állami támogatása.

A tárca megjegyzi azt is: a demográfiai mutatók alakulása mellett tovább nehezíti a hazai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát az, hogy jelenleg a különböző szociális elemek túlzott jelenléte miatt a népesség nagy aránya részesül a törvényes nyugdíjkorhatár alatt is nyugdíjellátásban.

Az NGM kitér arra is, hogy az állami nyugdíjrendszer rövid- és középtávú finanszírozhatósága érdekében megszüntették az állami nyugdíjalap hiányát, ennek fenntartására a 2010-es és a 2011-es költségvetésben a kötelező magánnyugdíjpénztári befizetéseket az állami nyugdíjalapba irányították, s fedezetet nyújtanak a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerből az állami rendszerbe átlépők vagyonának felhasználásával. Utóbbi forrásból 2011-ben 434 milliárd forintot használnak fel az állami nyugdíjrendszer hiányának megszüntetésére.

Megszűnt a második pillér kötelező jellege: ez a lépés nem csupán a nyugdíjrendszer átalakítása miatt volt fontos, hanem azért is, mert így a nyugdíjreform rövid- és hosszú távon is mérsékli az ország legnagyobb problémájának tekinthető adósságállományt - olvasható a dokumentumban.

A minisztériumi tanulmány szerint a szociális kiadásoknak az állami kiadásokon belüli jelentékeny arányából következően megállapítható, hogy már viszonylag kis reformok is jelentősen befolyásolhatják az államháztartási folyamatokat.

A nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, és ezzel együtt az államadósság csökkentése érdekében már eddig is számos intézkedést hozott a kormány, de Magyarország megújulása érdekében ez a terület további reformra szorul - húzza alá a tanulmány.