Napirend előtt Tarlós István főpolgármester bejelentette, hogy a következő ülésig visszavonja a hajléktalan-ellátás céljára biztosítandó újpesti ingatlannal kapcsolatos előterjesztését, azt a következő közgyűlésen terjeszti elő.

Ezt azzal indokolta, hogy a IV. kerületi önkormányzat egyeztetni kíván az ügyben. A javaslat szerint a főváros egy csaknem kétezer négyzetméteres volt iskolaépületet biztosítana a hajléktalanok ellátására; ezzel bővülne az ellátó intézmények köre.

A szociális programban várhatóan szerepet kap a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Belügyminisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium is. Az épület rendbehozatala 160-250 millió forintba kerülne, s várhatóan már a nyár végétől működhetne.

A főpolgármester a főváros hajléktalanügyben tett lépéseit kritikával illető civil szervezetekre utalva azt mondta, nem tartja méltányosnak a téma egysíkú kezelését, illetve a kérdés megközelítését. Azt hangsúlyozta, hogy Budapest nem képes egyedül kezelni az ország hajléktalanproblémáit. Tarlós István arról beszélt, nem hagyható figyelmen kívül, hogy ki honnan származott Budapestre, ki milyen okból lett hajléktalan, és az sem, hogy aki munkaképes, az miért nem dolgozik, ha lehetősége van rá.

Tarlós: az MSZP nem volt konstruktív a költségvetési vitában

A főpolgármester szerint az LMP és a Jobbik a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén konstruktívan állt hozzá a költségvetési tervezet vitájához, míg az MSZP-ről ezt nem lehet elmondani. Tarlós István a főváros 503 milliárd forintos büdzséjének általános vitájában a szocialisták felelősségére mutatott rá, a város eladósítását vetette a szemükre. A költségvetés összeállításánál "abból főztünk, amit önök itt hagytak" - fogalmazott, hozzátéve, hogy van, amit nem lehet retorikával eltakarni. A szocialisták felé fordulva azt mondta: ha a város érdekét szolgálták volna, akkor most nem itt tartanánk. Tarlós István szerint négy hónappal a választások után a szocialisták csak magukat kritizálhatják azért, hogy a kassza üres.

A főpolgármester az MSZP-s frakcióvezetőnek a BKV finanszírozását érintő kritikájára reagálva azt vetette Horváth Csaba szemére, hogy korábban éppen ő jelentette be: rendbe tette a BKV-t, miközben a számok nem ezt mutatják. Tarlós István az MSZP hozzászólásait kétségbeesett magyarázkodásnak értékelte, "nevetgéléseiket" pedig árulkodóaknak. Arra is rámutatott, hogy a szocialisták éppen attól az embertől, Atkári János főtanácsadótól kaptak kritikát a vita során, akikhez tartozott, és akit éppen a pénzügyi helyzet stabilizálási erőfeszítései miatt utáltak ki korábban a városházáról.

Tarlós István emlékeztetett arra is, hogy az MSZP-SZDSZ városvezetés a korábbi években az akkori ellenzékkel soha nem egyeztetett, valamennyi közgyűlési javaslatát lesöpörte az asztalról.

Atkári: A költségvetés előbbre mutató a korábbiakhoz képest

Atkári János pénzügyi főtanácsadó a költségvetés vitájában azt mondta, az egyik legfontosabb feladat a folyamatszabályozás, a másik pedig a választási kényszerek érvényesítése, végrehajtása. Nem egy adott év költségvetéséről van csak szó, hanem a belátható jövő folyamatainak szabályozásáról is - fogalmazott. Ez a költségvetés "messze nem rossz", hanem előbbre mutató a korábbiakhoz képest. Ez a költségvetés nem teljesen a jelenlegi vezetés költségvetése - hangsúlyozta, hozzátéve: a pénzforgalmi egyensúly megteremtését lehetett reális célként kitűzni. A költségvetés hiányával kapcsolatban azt mondta, az 56 milliárdos hiány - amelyet az előző vezetés prognosztizált - a vizsgálatok előre haladtával folyamatosan növekedett, most 185 milliárdot tesz ki, és ebbe a BKV 77 milliárdos külső adósságállománya nem tartozik bele.

György: Városüzemeltetési biztosok lesznek

György István főpolgármester-helyettes a BKV finanszírozásával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a korábban kötött kormány-Budapest szerződés tarifaemelést és járatritkítást tartalmazott, "nem is kicsit". Hozzátette, megtesznek mindent, hogy a BKV finanszírozását biztosítsák. Közölte azt is, hogy a ciklus végére az utcai takarítók számát hatszázra akarják emelni, illetve városüzemeltetési biztosokat fognak kinevezni, akikhez diszpécserközponton keresztül lehet eljuttatni a működés során tapasztalt rendellenességeket.

Csődhelyzetet kell megoldani

Bagdy Gábor, pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki ülésén az ez évi költségvetési tervezet vitájában arról beszélt, mindenekelőtt az intézmények működőképességét, finanszírozhatóságát kell biztosítaniuk.

"Abból főztünk, amit önök itt hagytak"

A képviselőcsoport vezetője, Németh Zoltán arra mutatott rá, hogy a főváros rossz pénzügyi helyzetét az előző szocialista-szabaddemokrata városvezetés hagyta rájuk, így az MSZP a saját örökségét bírálja a költségvetés általános vitájában. Hozzátette: a költségvetés tárgyalása a koncepció elfogadása óta átlátható volt, ez pedig a társadalmi vitára való nyitottságukat mutatja.

Tarlós István a fővárosi büdzsé délelőtti általános városházi vitájában a szocialisták felelősségére mutatott rá, a város eladósítását vetette a szemükre.

A költségvetés összeállításánál "abból főztünk, amit önök itt hagytak" - fogalmazott, hozzátéve, hogy van, amit nem lehet retorikával eltakarni. A szocialisták felé fordulva azt mondta: ha a város érdekét szolgálták volna, akkor most nem itt tartanánk. Tarlós István szerint négy hónappal a választások után a szocialisták csak magukat kritizálhatják azért, hogy a kassza üres.

A közgyűlés az általános vita után 19 igen, 9 nem és 5 tartózkodás mellett elfogadta a 2011-es költségvetés fő számait.

A büdzsé tárgyalásának második fordulója, a részletes vita, délután lesz, a költségvetés egészéről várhatóan március első napjaiban szavaznak.

A főváros az év végén kilép a TÖOSZ-ból

A Fővárosi Közgyűlés csütörtöki döntése értelmében Budapest az év végén kilép a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségéből (TÖOSZ), a legnagyobb magyarországi önkormányzati érdekvédelmi szervezetből.

Tarlós István főpolgármester egyebek mellett azzal indokolta a kilépést, hogy bár lényegében a főváros tartja el az önkormányzati szervezetet, mégis igen szerény volt Budapest érdekérvényesítő képessége a korábbi években. Utalt arra, hogy a települések lakosságarányosan fizetnek tagdíjat. A főpolgármester azt hangoztatta: önkormányzati érdekvédelemre szükség van, ám szerinte ehhez nem biztos, hogy szervezeteket kell alakítani.

A közgyűlés elé terjesztett javaslat szerint a városvezetés a "tagsággal járó jogok és kötelezettségek mérlegelése után" nem tartja indokoltnak, hogy részt vegyen a szervezet munkájában. A kilépési szándékot a TÖOSZ alapszabálya szerint három hónappal korábban jelezni kell. Az előterjesztés szerint a városvezetés a tagságot az év utolsó napjával szüntetné meg.