A tervek szerint a lágyszárú növényből biogázt állítanának elő, abból pedig zöld áram lenne. A területen három ilyen üzem épülne. A biogáz telepeken visszamaradt biotrágya visszakerülne a földekre, ha kicsi a nehézfém tartalma. A nagy nehézfém tartalmú maradék anyag pirolízis (hőbontás) után hővé alakulna, itt kerülnének hasznosításra a fásszárú növények is.

A már említett üvegházi zöldségtermelés mellett gyógynövényből illóolajat állítanak elő, ehhez a gyógynövényt 300-350 hektáron termelnék. A környékbeli szőlő magvait is feldolgoznák, és a tervek között szerepel annak a zöldség- és gyümölcschips gyárnak a feltámasztása, amely korábban csődbe ment. Takarmányozási célra fehérjét állítanának elő, továbbá a 27 települést érintő kistérség közintézményeit fűtőanyaggal - faaprítékkal - látnák el.

A konzorcium ezekhez a projektekhez kapcsolódna - mondta Enyingi Tibor, a konzorciumvezető Sokoró Natúrzóna Nonprofit Kft. ügyvezetője. A terveket egyeztették a helyi mezőgazdasági vállalkozókkal, akik szándéknyilatkozatot adtak arra, hogy támogatják a javaslatokat, és csatlakoznak a programokhoz.

A résztvevők megvitatták a területen eddig történteket. Egyetértettek azzal, hogy a talaj felső rétegének eltávolítása felesleges. Elegendő az azon lévő vörösiszapot alászántani, és a talajban lévő biológiai anyag maga megoldja azt, amire az állam sok pénzt költ. Az is elhangzott, hogy több cég jelentős nyereséghez jut a felesleges munkák elvégzésével. A konzorcium egyetemi tagjai: a Debreceni Egyetem agrárkara, a Pannon Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem valamint az ELTE TTK.

Tagok még: Magyar Biogáz Egyesület, Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport, Magyar Vidék Szövetség, Beta Kutató Intézet Nonprofit Kft., Sokoró Natúrzóna Nonprofit Kft. A konzorciumhoz a Budapesti Agrárkamara is csatlakozik.