Az újjászervezésben érintett területeket bemutató sorozatában az NGM a rokkantsági ellátásokról szólva kiemeli: ha a rokkantság miatt a munkából kieső 700 ezer ember dolgozna, és fele olyan mértékben járulna hozzá a termeléshez, mint a többi 3,7 millió foglalkoztatott, akkor ez a magyar GDP-t csaknem 10 százalékkal növelné.

Az elemzés leszögezi: ma Magyarország jóval többet költ a rokkantsággal kapcsolatos ellátásra, mint a hasonló fejlettségi szintű és egészségügyi helyzetben lévő más országok; rendkívül alacsony a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. A magyar támogatási rendszer legsúlyosabb ellentmondása, hogy a munkáltató nem kap érdemi felvilágosítást a megváltozott munkaképességű rehabilitációs értékeléséről, és így nehéz az érintettet elhelyezni a megfelelő munkakörbe. Ellentmondásos az is - fűzi hozzá a minisztérium -, hogy a rendszer nem különbözteti meg a teljes rehabilitációt a részleges rehabilitációtól; bár a rehabilitáció eredményességének megvizsgálására sokszor szükség lenne, az még sincs legtöbbször előírva, így a költségvetésből nyújtott bértámogatási rendszer túl bőkezű.

A dokumentum utal arra, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság adatai alapján 2010 szeptemberében 2.926.090 fő részesült nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban, ebből 728.601 fő, azaz az ellátottak 24,9 százaléka kapott rokkantsági nyugellátást. A rokkantnyugdíjasok 52 százaléka korbetöltött rokkantsági nyugdíjban, 48 százaléka pedig korhatár alatti rokkantsági nyugdíjban részesült.

Az Európai Unió élenjáró országaiban a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása 40 százalékos, míg itthon csupán 12-15 százalékos. A munkaképes korú népességen belül hazánkban kiemelkedően magas a rokkantsági ellátásban részesülők aránya, 2007-ben meghaladta a 12 százalékot, míg Szlovákiában csak 6,3 százalék volt ez az arány, az OECD-átlag pedig ennél is kevesebb, 5,8 százalék.

Az NGM közli azt is, hogy jelenleg 60-65 ezer azon megváltozott munkaképességű munkavállalók száma, akiknek a foglalkoztatása után a munkáltató támogatásban részesül. Azoknak a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak a száma pedig, akiket a munkáltatók a foglalkoztatási kvóta teljesítése érdekében foglalkoztatnak, ismeretlen.

Az álláskeresőként regisztrált megváltozott munkaképességű személyek száma 40-45 ezer fő, rehabilitációs járadékban jelenleg néhány ezer fő részesül, ám számuk rövid időn belül 15-20 ezerre emelkedhet. Néhány ezren vannak azok, akiknek elhelyezkedésük érdekében együtt kell működniük az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal, számuk néhány év alatt 50-60 ezer főre emelkedhet. Százezer főre becsülhető azoknak a száma, akik kiszorultak a munkaerőpiacról, aktív korú egészségkárosodott személyek, és megfelelő színvonalú társadalombiztosítási vagy szociális ellátással nem rendelkeznek.