Mi az, amit sikerült elérnünk, mi az, amit nem a fontos célkitűzések közül a két hónapja tartó magyar uniós elnökség során, és mi vár ránk a következő négy hónapban? - tették fel a kérdést Martonyi János külügyminiszternek. A politikus ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a soros elnökséget betöltő ország elsődleges feladata, hogy azt tegye, amit az európai integráció menetrendje követel. A tanácsok által megkezdett munkát tehát folytatni kell, hiszen az folyamatosan zajlik a hathavonta változó elnökség mellett is - tette hozzá.

Mint mondta, az uniós elnöki poszt egy nagyon fontos szerep, és az Orbán-kabinet kormányra kerülésekor elkezdték kidolgozni, hogy a magyar elnökség során mire szeretnék helyezni a hangsúlyt. Már akkor is világos volt, hogy az abszolút legfontosabb kérdés a gazdaságpolitika lesz - hangsúlyozta Martonyi János -, hiszen olyan problémákkal kell szembenézni, mint a válság, az euró helyzete, valamint az egyes országok súlyosbodó körülményei. A lényeg pedig, hogy arra keressék a választ, hogyan lehet az országok gazdaságpolitikáját jobban koordinálni: a költségvetési politikát, valamint a makrogazdasági egyensúllyal kapcsolatos kérdéseket - fűzte hozzá. A külügyminiszter szerint a magyar uniós elnökség sikerességének egyik mércéje pontosan az lesz, hogy hogyan sikerült megteremteni a költségvetési és gazdasági koordinációt. Ehhez a tagállamok közti megegyezésre van szükség, amin jelenleg is dolgoznak - tette hozzá.

Martonyi János kifejtette továbbá, hogy a nyilvánvaló célok mellett nagyon fontos az is, hogy hazánk milyen kérdésköröket állít az uniós politika középpontjába. Mivel hazánk egy erős európai integrációban érdekelt, ezért prioritásként három erős politikát jelölt meg: a kohéziós politikát, a közös agrárpolitikát, valamint a kialakítandó közös energiapolitikát. Ezek a kérdések hazánk számára nagyon jelentősek, alapvető érdekek - hangsúlyozta Martonyi. Nem mindegy, hogy a kohéziós, illetve az agrárpolitika területén mekkora pénzügyi források állnak majd hazánk rendelkezésére - vélte a külügyminiszter -, de ezzel együtt az Európai Unió egészében is indokolt kiemelt figyelmet szentelni nekik. Nyilvánvaló, hogy hazánk érdeke az, hogy a tárgyalások olyan eredménnyel záruljanak, hogy ezek a politikák továbbra is nagy hangsúlyt kapjanak az uniós politikában - magyarázta, hozzátéve, hogy ebben a tekintetben már két hónap elteltével le lehet vonni valamiféle következtetéseket.

Martonyi János az energiapolitikáról elmondta: hazánk egy egységes, integrált energiapiacban érdekelt. Az a cél, hogy biztonságossá tegyük az energiaellátásunkat, melynek feltétele az egységes energiapiac, amihez megfelelő infrastrukturális rendszerre van szükség. Ennek megvalósulása érdekében február 4-én az Európai Tanács ülésén kimondták azt, hogy 2014-re létre kell hozni az egységes integrált energiapiacot. Leszögezték továbbá, hogy 2015-re meg kell szüntetni minden izolált helyzetet, azaz nem lehet olyan, hogy valamely ország el van szigetelve ettől az egységes integrált piactól és az onnan jövő ellátástól.

A kohéziós politika kapcsán a külügyminiszter kiemelte, hogy hétfőn az Általános Ügyek Tanácsa úgynevezett következtetést fogadott el, amelyből látszik, hogy ez a politika továbbra is erős marad. Az agrárpolitika kérdésében a tagállamok miniszterei március 17-én fogadnak el következtetéseket - ismertette Martonyi. Ezeken a területeken tehát nem állunk rosszul - összegezte az elmondottakat a külügyminiszter, majd hozzáfűzte, kihívások természetesen vannak: ilyen a schengeni rendszer kiterjesztése, vagy a magyar belpolitikai gyökerű témák.

Martonyi János hangsúlyozta: az elnökségnek mindig van olyan része, amelyre nem lehet felkészülni, ilyenek a Tunéziában, Egyiptomban és Líbiában történtek. Mint mondta, ezek az események meglepetésként hatottak több európai diplomáciára, és a kérdés abszolút napirenden van a politikában. Tagadhatatlan, hogy ami ezekben az országokban történni fog a jövőben, az az egész világ, ezen belül Európa helyzetére is hatással lesz - vélte Martonyi, hozzátéve, hogy valószínűleg egy új helyzet fog létrejönni, amely országonként különböző lesz. A jelenleg zajló események kapcsán az unióra, ezen belül a magyar elnökségre többféle koordináló szerep hárul - mondta a politikus -, ilyen a menekültügy, vagy az evakuáció, illetve a gazdasági-kereskedelmi segítségnyújtás.

Martonyi János zárásként kijelentette: a magyar uniós elnökség kapcsán sosem készültek nagy "showra". A cél az volt, hogy kialakuljon egy olyan vélemény, hogy hazánk komolyan vette a feladatát, és ennek megfelelően tisztességes, szakmai színvonalon, elkötelezetten végezte azt, ezzel is bizonyítva, hogy Magyarország egy értékelven működő állam és megfelelő közigazgatási, szakmai és általános kultúrával rendelkezik. A külügyminiszter a hátralévő négy hónap kapcsán úgy fogalmazott: "nem fogjuk hagyni magunkat eltéríteni az elnöki feladatok teljesítésétől, bármi történjék".