Az eddigi tapasztalatok alapján tömeges beáramlásra továbbra sem lehet számítani - fejtette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára. Rámutatott, hogy a 2004-ben bevezetett korlátozások fokozatos feloldása miatt a május elsejei változások csak Németországra és Ausztriára vonatkoznak, s ez a két ország sok szakmában eddig is enyhítette a korlátozásokat. Ausztria és Németország május elsejével véglegesen feloldja azokat a korlátozásokat is, amelyeket a nyolc, 2004-ben csatlakozott uniós tagállammal szemben vezettek be, káros munkaerő-piaci hatásoktól tartva.

Czomba Sándor hangsúlyozta, hogy a magyarok aránya a "régi" tizenöt tagállam munkaerő-piacán az új tagállamokból és az EU-n kívülről érkező migránsokhoz képest egyaránt elenyésző. Nem igazolódtak be az EU 2004-es és 2007-es bővítése előtt keletkezett, a tömeges és olcsó munkaerő megjelenésétől való félelmek, ezt mutatja az is, hogy a legtöbb tagállam már az átmeneti időszak lejárta előtt megnyitotta munkaerő-piacát - jelentette ki. Elmondta, becslések szerint eddig hozzávetőlegesen 70-80 ezer magyar munkavállaló fordult meg a tizenöt "régi" tagállam munkaerő-piacán. A statisztikai adatok szerint jelenleg Ausztriában mintegy 26 ezer magyar dolgozik. Ez az összes külföldi munkavállaló mintegy hat százalékát teszi ki, a tíz új tagállamot tekintve negyven százalékot - mondta.

Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy a kormány elkötelezett a munkahelyteremtés mellett. Reményeink szerint ez nemcsak a Magyarországon élők számára, hanem a külföldön dolgozók számára is komolyan számba vehető lehetőséget teremt majd - mondta.

Czomba Sándor úgy vélekedett, hogy a korlátozások feloldásának fokozatossága miatt sok küldő ország tekintetében a május elsejei nyitásnak inkább jelképes, mint gyakorlati jelentősége lesz. Szimbolikus jelentősége ugyanakkor nagy, a vasfüggöny lebontásáéhoz hasonló - tette hozzá.

A magyar európai uniós elnökség keretében, az Európai Bizottsággal közösen rendezett konferencián beszédet mondott Andor László foglalkoztatási és szociális biztos is. Az uniós biztos szintén hangsúlyozta, egy tanulmány sem utal arra, hogy az átmeneti intézkedések megszűnésével a nyolc tagállamból nagy arányú beáramlás indulna meg. Emlékeztetett arra, hogy a többség már 2004 és 2010 között belépett a munkaerő-piacra. A nyolc országból érkezett munkaképes korúak száma Ausztriában 2004 és 2008 között 43 ezerről 80 ezer fölé nőtt, majd 2009-ben 76 ezerre csökkent. A növekedés nagy része a bővítés utáni első két évben zajlott le - tette hozzá. Bármilyen jövőbeli mobilitás hatása minden valószínűség szerint pozitív lesz, hozzájárul a gazdasági növekedéshez, és a munkaerő-piaci hiányok megszüntetéséhez - hangsúlyozta. Rámutatott: Ausztria és Németország azok közé az országok közé tartozik, ahol a legalacsonyabb a munkanélküliség. Ausztria öt százalékos munkanélküliségi mutatója a harmadik legalacsonyabb az EU-ban, a betöltetlen álláshelyek száma az egyik legmagasabb.

Az osztrák munkaerőpiac felkészült a korlátozások teljes megszüntetésére - mondta Rudolf Hundstorfer osztrák munka- és szociálisügyi minisztere. A fokozatos nyitást összességében sikerként értékelte a miniszter. Az 1990-es években nagyszámú külföldi munkavállaló jelent meg Ausztriában - idézte fel, arra a bevándorlási hullámra utalva, amely a volt jugoszláv tagköztársaságokból indult meg. 2004-ben ezért minden felmérés és előrejelzés ellenére sem lehetett kizárni, hogy egy azonnali nyitással rövid idő alatt sok munkavállaló érkezik Ausztriába, ami feszültségekhez vezetett volna a munkaerő-piacon. Ezért Ausztria "biztonsági hálót" hozott létre - fejtette ki.

A miniszter elmondta, az osztrák foglalkoztatási adatok jelenleg jók, minden korábbinál magasabb a foglalkoztatottak száma. A 2004 óta az új tagállamokból érkezett munkavállalók jól képzettek és sikeresen integrálódtak. Hozzátette, hogy az EU-n kívüli országokból érkező bevándorlást szabályozó osztrák törvénytervezet szintén a szakképzett munkaerőt részesíti előnyben. Kiemelte azt is, hogy folyamatban van egy bér- és szociális dömping elleni törvény megalkotása is, s hogy Ausztria "éberen" ellenőrizni fogja a belföldi szabályok betartását.