Az Európai Unió 2007-2013. évi 7-es Kutatási Keretprogramjának félévi felülvizsgálatát megvitató budapesti konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatóján Cséfalvay Zoltán elmondta, ha az Európai Unió meg tudja valósítani azt a célkitűzését, hogy a GDP 3 százalékát fordítja kutatás-fejlesztés-innovációra, akkor az új munkahelyeket, magasabb gazdasági növekedést eredményez. A magyar EU-elnökséghez kapcsolódó, csütörtökön és pénteken tartott budapesti konferencia célja, hogy a résztvevők magas szinten megvitassák a kutatási keretprogram félidei eredményét, megvizsgálják az EU 2020 Stratégia innovációs fejezete és a Kutatási Keretprogram közötti összefüggést, illetve segítsék a felkészülést a 2014-től induló új európai kutatás-fejlesztési periódusra.
Cséfalvay Zoltán kifejtette, hogy a versenyképesség erősítésében az innováció fontos tétel, fel kell számolni a kutatás-fejlesztésben is a piac széttöredezettségét, és meg kell teremteni az európai kutatási teret. Az államtitkár rámutatott, a 7. Kutatási Keretprogram még hátralévő részében a hatékonyabb végrehajtás érdekében egyszerűsítésekre van szükség. A konferencia rámutatott arra is, hogy az Európai Unió 12 új tagállama kevésbé tudott sikeresen szerepelni a program eddigi részében. Egyetértés van abban, hogy az ipar részvételét erősíteni szükséges a kutatás-fejlesztés-innováció területén, és ehhez ösztönző feltételeket kell kialakítani - mondta Cséfalvay Zoltán.
Wolfgang Burtscher, az Európai Bizottság kutatás és innováció főigazgatósága főigazgató-helyettese a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az év közepén elkezdődik a felkészülés a 2014. utáni pénzügyi ciklusra a kutatás-fejlesztés-innováció területén is. A pénzügyi tervezésnél fontos szempont lesz, hogy hozzáadott érték jöjjön létre, a kutatás-fejlesztés megfeleljen a társadalmi kihívásoknak, több innováció legyen a kutatásban, és egyszerűsödjön a folyamat.
Rolf Annerberg, a 7. Kutatási Keretprogram félidei értékelését előkészítő szakértői csoport elnöke kiemelte, hogy tíz pontban javasolják a program hatékonyabbá tételét a program befejezéséig. A 2014-től kezdődő időszakban pedig nagyobb mozgástér nyílik azzal, hogy a pénzügyi szabályozást újra tárgyalják. Kultúraváltásra van szükség a kutatás-fejlesztés felfogásában, nagyobb bizalmat kell adni a kutatóknak, és a kockázat értékelését is rugalmasabban kellene alkalmazni - fogalmazott Rolf Annerberg.
Iain Begg, a szakértői csoport raportőre rámutatott, hogy a kutatás-fejlesztés során is ragaszkodni kell a kiválósághoz, és nemcsak a keretprogramban meglévő forrásokra szabad építeni, hanem az EU strukturális és kohéziós alapjaiból is finanszírozni lehet a kutatás-fejlesztés-innovációt. Ez utóbbival kapcsolatban Cséfalvay Zoltán rámutatott, hogy Magyarország az európai uniós források felhasználását az Új Széchenyi Tervben átrendezte, és az eddiginél is nagyobb arányt kap a kutatás-fejlesztés-innováció.
A 2007-2013. évi 7. Kutatási Keretprogram 53,3 milliárd euró keretösszeggel rendelkezik. Az NGM adatai szerint Magyarország a gazdasági súlyának megfelelően részesedett eddig az EU 7. Kutatási Keretprogramból. A több mint 4.000 magyar pályázó közül 818 nyert 126 millió euró, mintegy 34,6 milliárd forint támogatást 2007 és 2010 között a 7. Kutatási Keretprogramban. Ezzel a teljesítménnyel a magyar pályázók 20 százalékos sikerarányt értek el a kapott támogatás tekintetében, amely alig marad el a 22,4 százalékos uniós átlagtól, ugyanakkor az egy nyertes magyar pályázóra jutó támogatás összege 153,9 ezer euró, ez az uniós átlag fele.
A pályázati sikeresség szempontjából Magyarország a 15., az elnyert támogatások nagyságát tekintve a 16. helyen áll az EU 27 tagállama között az EU 7. Kutatási Keretprogramjában. A legsikeresebb magyar pályázó a Budapesti Műszaki Egyetem, amely 2,85 milliárd forint támogatást nyert, utána következik az ELTE 1,62 milliárd forint, az MTA SZTAKI 1,54 milliárd forint és a Nemzeti Innovációs Hivatal 1,48 milliárd forint forrás megszerzésével.