Az államtitkár jelezte: a magyar agrárium számára a legfontosabb a helyi és a belpiaci pozíciók megtartása, megerősítése, javítása. Ezt a célt szolgálja többek között a hungarikumok védelme, az élelmiszerbiztonság és a környezetvédelem hatékonyabbá tétele, továbbá a kis és közepes méretű gazdaságok helyzetének javítása, így a sokszínű mezőgazdasági birtokstruktúra létrehozása.

Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság nehéz helyzetét orvosolni kell, a válságból való kilábalást elő kell segíteni, ugyanis az utóbbi nyolc évben jelentős torzulások alakultak ki az ágazatban. Az államtitkár aláhúzta: a vidéki munkahelyek megőrzése, a népesség megtartása az egyik legfontosabb vidékpolitikai célkitűzés. Emellett az élelmezés- és az élelmiszerbiztonság szavatolása, valamint a vidék és város közötti szorosabb kapcsolat megteremtése az egyik legfontosabb célkitűzés a vidéki életminőség javítása mellett.

V. Németh Zsolt utalt arra, hogy ennek érdekében több jogszabályt is módosítottak a közelmúltban. Ilyen volt többek között a Nemzeti Földalapkezelőről, a kistermelői tevékenységről, továbbá a közbeszerzésről, valamint az illetékek lerovásáról szóló torvény módosítása. Ezt a célt szolgálta, hogy a támogatási előleget a gazdálkodók már múlt év októberében megkapták, ez mintegy 124 milliárd forint volt.

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) forrásaiból, amely összesen mintegy 1.370 milliárd forint, már az előző kormányzat hozzávetőlegesen 75-80 százalékot lekötött, aminek következtében a szabad felhasználású forrás mintegy 270 milliárd forint körüli összegre rúg.

A különböző források elosztásának gyorsítása, ésszerűsítése érdekében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) tevékenységét átszervezték. Így ez a szervezet az eddiginél átláthatóbban, gyorsabban és ügyfélbarát módon működik, mint korábban. Az államtitkár szerint ugyancsak ésszerűsíteni kell az úgynevezett Leader Program végrehajtását, főként a helyi akciócsoportok működését. Ezek munkáját is átláthatóbbá és ésszerűbbé kell tenni.

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) átalakítását pedig sikertörténetnek nevezte V. Németh Zsolt. Szerinte ugyanis e szervezet átalakítása során sikerült azokat a lépéseket megtenni, amelyek lehetővé teszik, hogy kis összegű, de nagy hatékonyságú forrásokat juttassanak a vidéki pályázókhoz. Ezek 2-3 millió forintot jelentenek pályázatonként.

Saád Tamás, a Hungarikum Konzorcium szakértője az ÚMVP félidei értékeléséről szólva elmondta: főként az úgynevezett monitoring rendszert, azaz a folyamat helyzetértékelését kell erősíteni ezen a területen, továbbá a különböző még futó ÚMVP-s programokat össze kell kapcsolni a hatékonyság érdekében az Új Széchenyi Tervvel koordinálva azok működését. A pályázatok elbírálásánál pedig ott, ahol lehetséges, előnyben kell részesíteni az úgynevezett gépies, azaz automatikus bírálatokat. A szakértő szintén megerősítette, hogy az ÚMVP-s források 75-80 százalékát már lekötötték. Jelezte, hogy e pénzekből mintegy kétharmadot a pályázók felső 5 százaléka vitt el, ez mintegy 580 milliárd forintot tesz ki.

Sikeresnek nevezte a Fiatal Gazda Támogatási Programot, amelynek keretében több mint 2.300 pályázó 24,5 milliárd forinthoz jutott. Szerinte ugyanakkor sikertelen volt az úgynevezett gazdaságátadási program, amely iránt az érdeklődés viszonylag csekély volt, ugyanis 37 kedvezményezett 307,5 millió forinthoz jutott. Megemlítette még azt is, hogy a gépbeszerzési támogatások során szintén sok gazdálkodó jutott pénzhez, számuk meghaladja a 7 ezret, és a kifizetett támogatási összeg pedig eléri a 76,7 milliárd forintot. E program keretében a pályázók felső negyede a források 52 százalékához jutott hozzá, míg az alsó negyed csupán 8 százalékhoz.