FIDESZ.HU > Hírek |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Becsey: Strukturális reformokra van szükség
|
|
Az Európai Unió (EU) által megoldandó problémákat nem lehet szimplán megszorító csomagokkal, vagy csak fejlesztési politikával kezelni, ezért olyan hosszú távú tagállami strukturális reformokra és programokra van szükség, amelyekkel egyben a költségvetési egyensúlyt is fenn lehet tartani - mondta Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára pénteken a parlamentben. |
|
Létrehozva: 2011. február 25., 15:05 | Utoljára frissítve: 2011. február 25., 15:19 |
Becsey Zsolt az EU költségvetési és pénzügyi bizottsági elnökeinek konferenciáján hangsúlyozta: fontos a nemzeti parlamentek szerepe a költségvetési tervezésben, és a végrehajtás ellenőrzésében is. Most másfél éves vita következik a következő pénzügyi irányelvről, a pénteki budapesti konferencián elhangzottakról az Európai Bizottságot és a Tanácsot is tájékoztatni fogják - fűzte hozzá.
Az államtitkár szerint a következő költségvetési időszakban nem lehet "első- és másodrendű" tagállamok között különbséget tenni, 2013 után meg kell szűnnie a "kettős piaci mércének". A forrásokat minden tagállam számára elérhetővé kell tenni, nemcsak a legfejlettebbeknek - emelte ki Becsey Zsolt.
A következő költségvetési irányelvnek remélhetőleg az EU 2020 stratégia lesz az alapja - mondta. Kifejtette: a tervezéskor két ellentétes irány érvényesül, nevezetesen, hogy az államoknak a költségvetési fegyelem betartása mellett kell visszaszorítaniuk a szegénységet. Az államtitkár elmondta: a költségvetési tervezéssel párhuzamosan a belső piaci együttműködés elmélyítésével is előre kell haladni. Hozzátette: fontos a tagállamok közötti szolidaritás, egymás problémáinak - például a romakérdés, bevándorlók - elismerése.
Georg Fahrenschon bajor pénzügyminiszter is hangsúlyozta hozzászólásában, hogy a következő költségvetésnek az EU 2020 stratégián kell alapulnia, egyben kiállt amellett, hogy az EU-büdzsének továbbra is deficitmentesnek kell lennie. Elmondta: az uniós költségvetés keretösszegének a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százaléka körül kell mozognia.
Becsey Zsolt mellett Jutta Haug, az Európai Parlament politikai kihívások bizottságának elnöke is kiemelte: a 2014-2020-as költségvetési időszakban már nem engedhető meg, hogy az előző időszakhoz hasonlóan sok - 2007-2013 között több mint 30 - tagállami kivétel legyen a rendelkezések alól.