Bakondi György, az OKF főigazgatója a megállapodás aláírása előtt tartott előadásában a katasztrófavédelem és a tudomány hatékony együttműködésének példájaként a tavaly októberi vörösiszapömlés utáni helyzetet említette, amikor az Akadémia tudósai a halálos áldozatokkal, több száz sérülttel és sok milliárd forintos anyagi kárral járó katasztrófa után, alig 24 óra alatt gyorsjelentéseket készítettek a helyszínen, hogy választ adjanak a "miértekre és hogyanokra".

A katasztrófavédelmi kormánybiztos szerint a katasztrófa sújtotta térségben élők két nagyon fontos üzenetet, így reményt kaptak: a világ és a magyar nemzet egyaránt azt üzente: "ne féljetek, segítünk", míg a miniszterelnök parlamenti felszólalása reményt adott az embereknek, hogy megtalálják a katasztrófa felelőseit, és a kárfelszámolás után lesz újjáépítés, és egyetlen károsultat sem hagy magára a kormány.

A mentés és a stabilizálás olyan helyzetben, olyan katasztrófa után történt, amelyre senki nem volt felkészülve a világon. A vízügyi szakemberek és tudósok gyors megoldásokat találtak, hogy elkerülhető legyen egy újabb tragédia - mondta az altábornagy, hozzátéve: ha a gátszakadás éjjel történik, sokkal több áldozat és sérült lehetett volna.

Pálinkás József, az MTA elnöke a katasztrófák megelőzésének fontosságát hangsúlyozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a veszélyes tevékenységeket végzők szemléletében ne a profit, az anyagi előny, hanem az emberek biztonsága legyen a legfontosabb. Közlése szerint a most kötött megállapodás természeti és ipari katasztrófák esetén azt a célt szolgálja, hogy a szakemberek a lehető leggyorsabban tudjanak reagálni, s így a kár a lehető legkisebb legyen.

Az MTA és az OKF együttműködési megállapodását A vörösiszap-katasztrófa következményei és tapasztalatai címmel tartott konferencia keretében írta alá a két szervezet vezetője. A konferencia nyitóelőadásában Kontrát Károly belügyi államtitkár felidézte: a zagytározó X-es kazettájának gátszakadása után rövid idő alatt mintegy egymillió köbméternyi vörösiszap és lúgos víz öntötte el a Veszprém megyei Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, másfél százan megsérültek, és több száz ház vált lakhatatlanná, több mint tíz négyzetkilométernyi területet öntött el a vörösiszap.

A katasztrófa után a kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki, ezt az Országgyűlés kétszer is meghosszabbította, így a rendelkezés március végéig érvényben van. Létrehozták az újjáépítési és a humanitárius központot, a kármentő alapot, állami felügyelet alá vonták a timföldgyárat, félmilliárd forint értékben védőgátakat építettek, megvédték a folyókat, és már megkezdődött a károsultak új lakásainak építése - sorolta az államtitkár az elmúlt öt hónapban végzett legfontosabb tevékenységeket, azt hangsúlyozva, hogy korábban nem tapasztalt nemzeti összefogás jött létre a katasztrófa után, és abban bízik, hogy ez az egység az újjáépítés után a hétköznapi életben is megmarad.

Kontrát Károly kitért arra, hogy a vörösiszap-katasztrófa után a védekezés több mint hárommilliárd forintba került, az érintett települések mintegy 1,1 milliárd forintot igényeltek a vis maior alapból. A belügyi államtitkár a tapasztalatokat összegezve kijelentette: a katasztrófavédelmi szervek jól és szakszerűen reagáltak, látták el feladatukat, és mindent megtettek az emberi élet és a javak mentése érdekében. Véleménye szerint lassan normalizálódik a helyzet a katasztrófa sújtotta térségben, és visszatérhet az élet a megszokott kerékvágásba mindhárom településen, a felelősöket pedig büntetőeljárás keretében már keresik.

Az OKF főigazgató-helyettese a földrengésekből adódó katasztrófa- és veszélyhelyzetek kezelésével kapcsolatos feladatokról külön együttműködést kötött az MTA geodéziai kutatóintézetének igazgatójával.