Az EP költségvetés-ellenőrzési bizottságát a 2009-es zárszámadásról folytatott vitában az EU soros magyar elnöksége nevében Becsey tájékoztatta arról, miként használták fel a különböző uniós forrásokat. Elmondta, hogy főként a strukturális, azon belül a kohéziós alapokból történt kifizetések tekintetében volt látványos a javulás: 2009-ben az előző évi 11 százalék helyett már csak a kifizetések 3 százalékát találták problematikusnak. A kifizetés problematikus volta nem feltétlenül jelenti azt, hogy bűncselekmény történt, hanem csak azt, hogy előfordult szabálytalanság a kifizetés körül - tette hozzá az MTI-nek adott kiegészítő tájékoztatásában.

A vitában több képviselő felvetette, hogy a tagállami kormányokat képviselő tanács ezúttal nem egyhangúlag, hanem három tartózkodás mellett fogadta el a 2009-es zárszámadást jóváhagyó, úgynevezett mentesítő nyilatkozatot. Mint hozzátették, e három ország Nagy-Britannia, Hollandia és Svédország volt.

A magyar államtitkárnak nem volt felhatalmazása arra, hogy megnevezze az érintett három országot. Hangsúlyozta azonban, hogy a tartózkodó szavazatok nem jelentenek ellenkezést, hanem pusztán a korábbinál jóval nagyobb költségvetési fegyelem szükségességének a hangsúlyozását.

Becsey a tanács nevében kérte, hogy az EP fogadja el a zárszámadási mentesítést. Az MTI-nek ezen túlmenően elmondta, hogy a magyar elnökség igyekszik közös nevezőre jutni a parlamenttel a költségvetés-ellenőrzési jogosítványok kérdésében. Ez ugyanis az EU-ban intézményközi viták tárgya: a tanács a parlament egyenrangú partnereként kíván fellépni, a parlament viszont meghatározó szerepet igényel magának az általános költségvetés-ellenőrzést illetően.