Bár a fizetésképtelen lakáshitelesek többségének védelmet nyújt a kilakoltatási moratórium, az adósok kisebb csoportját ez a tilalom sem oltalmazza meg attól, hogy az utcára kerüljön. Ők azok, akik valamelyik pénzügyi vállalkozástól vettek fel kölcsönt, és a hitelszerződésükben úgynevezett vételi vagy opciós jog szerepelt. Ez azt jelenti, hogy a hitelező még a kölcsön folyósítása előtt megállapodott az adóssal egy árban, amelyért megveheti az ingatlant, ha az ügyfél késik a törlesztéssel. Az így meghatározott összegek általában köszönő viszonyban sincsenek az ingatlanok piaci árával, a nagyságukat elsősorban a hitel összege befolyásolja.
A vételi jogokat a pénzügyi vállalkozások általában nem saját maguk érvényesítik, hanem továbbadják másnak a kellemetlen feladatot. Mint azt Zsidákovits Csaba, a Fok-föld Ingatlanközvetítő Iroda ügyvezetője a lapnak elmondta: a bajba jutott emberek lakásainak tulajdonjoga általában csak a piaci ár kétharmadáért-háromnegyedéért talál új gazdára. Ez az első látásra nagyon jó üzletnek tűnik, ám a szakember szerint ez csupán a látszat - írja a szerdai Magyar Nemzet, melyből további részleteket is megtudhat.
Cikk: | Népszavazás a devizahitelesek ügyében? |