Mint írják: e szervezetek álláspontja szerint az általuk etnobiznisznek nevezett jelenségek ellehetetlenítik közösségi jogaik gyakorlását, veszélybe sodorják az intézményeik működését, kulturális autonómiájuk kiteljesedését.

A más kisebbségi közösségek által korábban is felvetett gondok ismeretében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága az elmúlt időszakban számos intézkedést tett, illetve kezdeményezett a problémák rendezése érdekében.

A nemzetiségi ügyekért felelős államtitkárság képviseletében hangsúlyozni kívánjuk, a magyar Kormány azt szorgalmazza, hogy a kisebbségeknek erős közjogi státusszal felruházott önkormányzati rendszerük legyen és széles körű kulturális autonómiával rendelkezzenek. A választások útján létrejövő helyi, regionális és országos szintű önkormányzatok társadalmi bázisát a civil szervezetek jelenthetik. Álláspontunk, hogy a nemzetközi szinten előzmény nélküli magyarországi kisebbségi önkormányzati rendszer alapjaiban jól működik. A kisebbségek közösségi jogaival való visszaélés, az "etnobiznisz" bármilyen megjelenési formája ellen azonban határozottan kívánunk fellépni - fogalmaz az államtitkárság.

Ismert, hogy a kisebbségi választások folyamata lényegében a korábban megalkotott választási jogszabályok alapján 2010 első felében megkezdődött. A 2010 májusában hivatalba lépett új Kormánynak tehát az elmúlt évben még nem volt módja jelentősebb változások érvényesítésére az általa is észlelt negatív jelenségek visszaszorítása terén.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 2010 nyarán társadalmi párbeszédet kezdeményezett a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait érintő törvényi rendelkezések áttekintésére. A szabályozás átfogó felülvizsgálata során a Kormány olyan jogi környezetet kíván teremteni, amely biztosíthatja, hogy a kisebbségi választásokon valóban az érintett közösséghez tartozók vehessenek részt.

A probléma kezelése nem egyszerű feladat. Az egyik megkerülhetetlen kérdés az, hogy lehetséges-e valamely választópolgár kisebbségi identitását ellenőrizni. Vannak-e olyan, objektívnek tekinthető, jogorvoslati úton, bíróság által is ellenőrizhető ismérvek, amelyek alapján egyértelműen eldönthető, hogy valaki az adott kisebbséghez tartozik-e vagy sem? Mindazonáltal a kormányzat határozott szándéka olyan rendelkezések törvénybe iktatása, amelyek biztosítják a valós kisebbségi közösségek részére önkormányzataik megalakítását - áll a közleményben.

Az e területen megtett intézkedések sorában kiemelendő, hogy a kisebbségi önkormányzatok működési támogatását szolgáló források elosztására a Kormány 2010 decemberében új rendeletet alkotott. Ez alapján a költségvetési támogatás feltétele annak vizsgálata, hogy az érintett kisebbségi önkormányzat végez-e valós oktatási vagy kulturális tevékenységet, használja-e a közösség anyanyelvét.

A kommüniké kitér arra is, hogy a közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében 2011-től kezdődően csökken a kisebbségi önkormányzatok úgynevezett általános alaptámogatása. A differenciált támogatás révén viszont jelentős mértékben nőhet azon kisebbségi önkormányzatok költségvetési támogatása, amelyek valós és érdemi munkát végeznek.

A kisebbségi önkormányzati rendszer működésében jelentkező negatív jelenségek kiküszöbölésére további lépéseket kívánunk tenni. E lépéseket egyesek minden bizonnyal szigorításként értékelik majd. Éppen ezért, a nemzetiségekért felelős Államtitkárság számít az "etnobiznisz" bármely formája felszámolása iránt elkötelezett kisebbségi közösségek tapasztalataira, javaslataira, partneri együttműködésére, stratégiai támogatására.

Közös felelősségünk olyan társadalmi légkör és jogszabályi környezet megteremtése, mely hosszú távon is garantálhatja a valós kisebbségi közösségek jogát a saját önkormányzataik megalakítására és működtetésére - zárul a közlemény.