Az uniós végrehajtó testület az EU-csatlakozási tárgyalásokat folytató Horvátország teljesítményét ezúttal kifejezetten az igazságügyi és alapjogi témával foglalkozó 23. tárgyalási témafejezet szempontjából értékelte. Elismerve az eddigi előrelépést, "további érdemi erőfeszítéseket" tart szükségesnek igazságszolgáltatási kérdésekben. A nyilatkozat kiemelte a korrupció elleni küzdelem ügyét, a háborús bűnök ügyében történő eljárás kérdését, illetve a megoldatlan menekültügyi problémákat. Korábbi tájékoztatások alapján ismeretes, hogy a horvátoktól a délszláv háborús bűncselekmények ügyében eljáró hágai nemzetközi törvényszék olyan katonai dokumentumok átadását várja, amelyek választ adhatnának a felelősség kérdésére, a horvátok által annak idején folytatott hadműveletekkel kapcsolatban. Ugyancsak a szerb-horvát háborúskodás idejéből maradtak hátra rendezetlen menekültügyi kérdések.

Stefan Füle uniós bővítési biztos a most elfogadott időközi jelentés kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a brüsszeli bizottság méltatja az eddig elért horvát igazságügyi vonatkozású eredményeket. A biztos utalt arra, hogy Zágráb a csatlakozási tárgyalások utolsó szakaszában tart. Az Európai Bizottság kész lesz arra - mondta -, hogy javasolja a tárgyalások lezárását Horvátországgal, amint Zágráb teljesíti a mostani jelentésben említett összes fennmaradó követelményt. Füle ilyen irányú "erőfeszítéseinek megkettőzésére" kérte Horvátországot.

A horvát EU-csatlakozási tárgyalások 2005-ben kezdődtek. Az összesen 35 tárgyalási témafejezet közül eddig 28-at zártak le. A 23., vagyis az igazságügyi és alapjogi fejezetet tavaly júniusban nyitották meg.

A soros magyar EU-elnökség egyik hangsúlyos prioritásai közé sorolja a horvát csatlakozási tárgyalások mielőbbi sikeres lezárásának előmozdítását. A magyar elnökség nyilatkozatban üdvözölte, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások igazságszolgáltatással, illetve az alapvető jogok érvényesülésével foglalkozó fejezetét illetően valamennyi feltétel esetében jelentős előrelépésről számol be az Európai Bizottság időközi jelentése. A magyar elnökség nyomatékosan felhívja Horvátország figyelmét a hátralévő feladatok gyors és teljes körű elvégzésének fontosságára, annak érdekében, hogy a csatlakozási tárgyalásokat júniusban le tudjuk zárni. A magyar elnökség továbbra is bízik abban, hogy amennyiben a hiányzó feltételek teljesítése a megfelelő ütemben halad, akkor erre az elnökség által tervezett menetrend szerint sor kerülhet - olvasható az elnökségi nyilatkozatban.

Magyarország sürgeti Horvátországot, hogy teljesítse a hátralévő feltételeket is

Az elnökség honlapján szerdán közzétett közleményben kiemelik: a magyar elnökség üdvözli, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások igazságszolgáltatással, illetve az alapvető jogok érvényesülésével foglalkozó fejezetét illetően valamennyi feltételnél jelentős előrelépésről számol be az Európai Bizottság a nap folyamán nyilvánosságra hozott időközi jelentése.

A dokumentum említést tesz a Horvátország előtt álló feladatokról is az igazságszolgáltatás, a korrupció elleni fellépés, az alapvető jogok és a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel való együttműködéssel kapcsolatban - írják.

Mint kifejtetik, a magyar elnökség továbbra is bízik abban, hogy ha a hiányzó feltételek teljesítése a megfelelő ütemben halad, a csatlakozási tárgyalásokat a Magyarország által tervezett menetrend szerint zárhatják le.

A bizottság időközi jelentése nem fogalmaz meg következtetéseket a csatlakozási tárgyalási folyamatról, ez egy technikai lépés, amely a tárgyalások aktuális helyzetéről tájékoztat - jegyzik meg a közleményben, hozzátéve, az elnökség a dokumentumot a tanácsban és az illetékes tanácsi munkacsoportban az eredeti menetrend szerint tűzi napirendre.

Iván Gábor zágrábi nagykövet a múlt héten elmondta: a 35 tárgyalási fejezetből eddig 28-at zártak le, így a magyar elnökségre hét marad. Április 19-én három fejezetet vesznek napirendre: a regionális politikáról, az agrárpolitikáról és a halászatról szóló, június 21-én pedig négy témáról, a költségvetésről, a versenypolitikáról, az igazságszolgáltatásról és az alapvető jogokról, valamint az egyéb, máshova nem sorolt
kérdésekről tárgyalnak.

A "legsúlyosabb" kérdésnek az igazságszolgáltatásról és az alapvető jogokról szóló fejezetet nevezte Iván Gábor, mint mondta, az unió egyik fontos elvárása, hogy Zágráb "nyugdíjazza azt a bírói kart", amely a korábbi rendszerekben szerezte képesítését. Véleménye szerint komoly előrelépésnek tekinthető, hogy az elmúlt hónapokban 95 új bírót neveztek ki, és nagyon szigorú kiválasztási rendszert vezettek be.