A megyei szinten szerveződő, autonóm szakmai köztestületnek alanyi jogon tagja lesz valamennyi termelő - mondta a miniszter a tanácskozáson.

Az agrárkamara célja, hogy a különböző vitákat házon belül lefolytatva megjelenítse az agrárium szereplőinek érdekeit, más országokhoz hasonlóan, ahol a termelők, feldolgozók, kereskedők összefogva állami beavatkozás nélkül hatékonyan el tudják érni céljaikat - hangsúlyozta a politikus.

A készülő új agrárstratégia részleteit március közepén hozzák nyilvánosságra, és négyhetes társadalmi vita után még a nyári szünet előtt elfogadhatja a parlament. A stratégia legfontosabb alapvetése, hogy a mezőgazdaságnak biztosítania kell a vidéki emberek megélhetését - mondta Fazekas Sándor.

A kiváló hagyományokkal és természeti adottságokkal rendelkező magyar mezőgazdaságnak a tömegtermelés és az alapanyag-előállítás helyett a minőségi, magas feldolgozottságú áruk előállítását kell megcéloznia - hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: ezzel párhuzamosan emelkedik az önellátás és önfoglalkoztatottság jelentősége is, különösen a legszegényebb térségekben.

Az erősödő, minél több embert foglalkoztató hazai agráriumnak forrásokra és eszközökre van szüksége. Az Új Széchenyi Terv jelentős fejezete az agrár-, vidék- és környezetstratégia, a hét kitörési pont közül öt szervesen kapcsolódik ehhez a területhez - tudatta a vidékfejlesztési tárca vezetője.

Az Agrár Széchenyi Kártya - amelynek bevezetése már az első félévben várható - gyors megoldást jelent az őstermelők, a családi gazdálkodók, de akár a nagyobb vállalkozások forgóeszközeinek biztosítására is. Az igénybevevők a minimum 500 ezer, maximum 25 millió forintos hitelhez 2 százalékos kamattámogatást kapnak hároméves futamidő alatt - közölte a miniszter.