A külügyi államtitkár vitaindító beszédében rámutatott: az ázsiai, csendes-óceáni térség mind nagyobb szerepet játszik a globális problémák megoldásában, nem létezik hatékony válságkezelési mechanizmus a régió meghatározó hatalmainak aktív részvétele nélkül.

Németh Zsolt a japán, európai uniós és magyar diplomaták, illetve szakértők részvételével rendezett értekezleten kiemelte: Japán az EU egyik legfontosabb ázsiai partnere, s bár a gazdasági kapcsolatok évtizedek óta fejlődnek, sok lehetőség kiaknázatlan maradt. Utalt arra, hogy az európai vállalatok számára még mindig nehézségekbe ütközik a befektetési tevékenység a szigetországban.

Azt mondta, az EU és Japán közötti, közös értékeken alapuló együttműködést egyebek mellett a civil szervezetek között kapcsolatok erősítésével kell előmozdítani, és külön hangsúlyt kell helyezni az ifjú nemzedékek kapcsolatainak fejlesztésére, például oktatási, kulturális csereprogramok bővítésével. Németh Zsolt elmondta, Magyarország politikai-biztonsági és gazdasági téren is együttműködik Japánnal, amely a legnagyobb ázsiai befektető Magyarországon.

Nakamura Sigeru, a japán kormány különmegbízottja arról beszélt a tanácskozáson, hogy Japán külpolitikájának lényeges eleme az európai országokhoz fűződő kapcsolatok erősítése. Hangsúlyozta, hogy a japán gazdaság stabilitása nemcsak az ázsiai régió, hanam a globális gazdaság számára is fontos. Arra is kitért, hogy Japán kül- és biztonságpolitikai téren egyaránt kooperál az EU-val, egyebek között az afgán rendőrtisztek képzésében és ázsiai határőrizeti ügyekben. A közös globális feladatok között említette a klímaváltozás elleni küzdelmet és a leszerelést.

A Külügyminisztérium, a Magyar Külügyi Intézet, továbbá a japán külügyminisztérium és az európai külügyi szolgálat együttműködésével megrendezett fórumon a szakértők megvitatják az EU és Japán közötti kapcsolatok aktuális kérdéseit, valamint az ázsiai és európai külpolitika és biztonsági környezet alakulását. Ugyancsak téma az ASEM (Ázsia-Európa Találkozó) folyamat jövője.

Japán 2002 óta rendez az EU-elnökséget adó országokkal közösen szimpóziumokat különböző témákban. A csütörtöki budapesti rendezvény tematikáját két fontos, az EU-Ázsia kapcsolatok jövőjét befolyásoló eseményre tekintettel alakították ki: májusban Brüsszelben EU-Japán csúcstalálkozót tartanak (a japán kormányfő és az uniós vezetők megvitatják, milyen keretekben lehet folytatni az együttműködést a következő évtizedben), az ASEM-külügyminiszterek pedig június 6-7-én Gödöllőn fognak tanácskozni.

Utóbbi találkozón a 27 EU-tagállam és 19 ázsiai partner ország külügyminiszterén kívül várhatóan jelen lesz az ASEAN (a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szervezete) főtitkára és Catherine Ashton, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is. Az EU soros elnökeként Magyarország az ASEM folyamat egyik európai koordinátora, ázsiai oldalon Japán tölti be ezt a szerepet.

Németh Zsolt a szimpóziummal kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, egyre világosabb, hogy az ASEM szervezete az európai-ázsiai kapcsolatépítés motorja. Kitért arra, hogy a kapcsolatok fejlesztésében remélhetőleg meghatározó szerepük lesz a partnerségi és együttműködési megállapodásoknak. Az elmélyült szabadkereskedelmi rendszer kialakítását célzó első ilyen egyezményt Koreával kötötte meg az EU, és megkezdődtek a tárgyalások Japánnal egy hasonló megállapodásról.

Az államtitkár a magyar-japán kétoldalú viszony kapcsán arról beszélt: "különösen büszkék vagyunk" arra, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia 140 éve létesített diplomáciai viszonyt Japánnal, Magyarország pedig több mint 50 éve, 1959 óta tart fenn diplomáciai kapcsolatokat a szigetországgal.

A japán kormányt képviselő Nakamura Sigeru azt mondta: hazája elkötelezett amellett, hogy fejlessze gazdasági és egyéb kapcsolatait Magyarországgal, különös tekintettel a munkahelyteremtésre. Elmondta, hogy több mint 500 japán cég van jelen Magyarországon.