Az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája tíz éve történt Szatmár-Beregben: 2001. március 6-án reggel előbb a Palád-főcsatorna töltésein tört át a Kárpátokból érkező - a csapadékos időjárásból és az olvadó hóból származó - hatalmas vízmennyiség, majd órákkal később a Túr és a Tisza gátjai sem bírták a mederben tartani a folyók vízét. A tájegység településeire a gátszakadások után 140 millió köbméternyi víz zúdult, a hatóságok azonnal megkezdték az elöntéssel fenyegetett területeken lévő mintegy húszezer ember kimenekítését. Az ár nyolc települést öntött el.
A csarodai emlékülésen szakmai előadásokkal és személyes visszaemlékezésekkel idézték fel a tíz évvel ezelőtt történteket, kiemelve, hogy a tömeges kitelepítések, illetve a nagy területű elöntés ellenére senki sem vesztette életét a természeti katasztrófában. A jelenlévők az előadások mellett az elöntött területeken készült archív fénykép- és videofelvételeket is megtekinthették.
A védekezés azért lehetett ennyire sikeres, mert az árvíz előtt már felkészítették a lakosságot és a települések polgármestereit egy esetleges természeti csapásra - mondta el az MTI-nek Istenes Sándor dandártábornok, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság akkori vezetője. Mint hozzátette, "békeidőszakban" a kitelepítettek mellett megtervezték a lakosság a veszélyeztetett területekről történő elszállítását, elhelyezését, az árvíz bekövetkeztekor így már "mindenki tette a feladatát." A beregi öblözetben fekvő községekből 18 ezer, a Szatmári-síkság településéről kétezer embernek kellett elhagynia otthonát. Istenes Sándor elmondta: 42 településen tett kárt az árvíz, elvonulása után 713 lakóházat kellett teljesen újjáépíteni, helyreállítottak további 1444 súlyosan megrongálódott házat. A teljes állami kártalanítás lehetőséget nyújtott a lakosoknak eladó, használt lakások megvételére. Az állam két ütemben összesen 32,4 milliárd forintot fordított az újjáépítésre és a kártalanításra.
Példaértékű volt, ahogyan az ország akkor megmozdult: a katasztrófavédelmi, a polgári védelmi és a vízügyi igazgatóságok munkatársai, a rendőrök és a lakosság összehangolva, egyetértésben dolgoztak - emlékezett vissza Helmeczy László, a megyei önkormányzat korábbi elnöke. Kiemelte: haláleset, baleset nem történt, az újjáépítés is rendben zajlott, a károsultak megsegítésére nyitott számlán mintegy 100 millió forint gyűlt össze.
2001-ben minden idők legnagyobb árhulláma vonult le a Felső-Tisza vidékén, minden paraméterét tekintve rendkívülinek tekinthető és soha nem látott méreteket öltött - mondta Bodnár Gáspár, a térségi vízügyi igazgatóság vezetője a helyszínen az MTI-nek. Kiemelte: az árvíz óta eltelt tíz év alatt nagyarányú fejlesztések történtek a Tisza töltésein. Megerősítették a Szamos, valamint a Tisza védvonalait az országhatártól Vásárosnaményig. A Tisza kárpátaljai vízgyűjtőjén korszerű árvízi előrejelző és távjelző rendszert építettek ki, amely ötpercenként szolgáltat adatokat a vízállás, a csapadék és a hőmérséklet változásáról. Csapadékradar létesült a Nyíregyháza melletti Napkoron, ez 260 kilométeres körzetben képes a leesett csapadékról információt szolgáltatni. Az árvízvédelmi célú mikrohullámú adatátviteli rendszerbe a szomszédos Ungvár és Szatmárnémeti is be van kapcsolva.
A Tisza beregi töltéseit további 28 kilométeren fejlesztik, a munkálatok tavaly kezdődtek el, s várhatóan 2012-ben fejeződnek be - tette hozzá Bodnár Gáspár. Az igazgató becslése szerint a védelmi rendszerek kiépítésére több mint tízmilliárd forintot fordítottak az elmúlt években, s nagyjából még 50 milliárd forint körüli fejlesztésre van igény a térségben.