Balog Zoltán kifejtette: a romák ügyében az áttörést az jelentené, ha az Európai Tanács kimondaná: "ez európai ügy is". Úgy fogalmazott: "Mi azt mondjuk, ezek a problémák Európában keletkeztek", hiszen van 10-12 millió roma Európában - amely így a legnagyobb, saját nemzetállammal nem rendelkező kisebbség a kontinensen. Közép-Kelet-Európában a 80-90 százalékuk munkanélküli - mondta, hangsúlyozva, mindez azt jelenti, hogy egy hatalmas munkanélküli tömeg vándorlására van esély. A manipuláció, az emberkereskedelem, a prostitúció áldozatai lehetnek ezek az emberek. "Ez egy európai ügy, amelyet egy tagállam önmagában nem tud kezelni" - mutatott rá. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ha ezeknek a romáknak csak akkora része kezdene el dolgozni, mint amekkora az európai foglalkoztatási átlag, 4-5 százalékkal növekedne a tagállamok GDP-je.

A keretstratégia szövegének első javaslata április 6-án lesz publikus, és először egy budapesti romatalálkozón mutatják be április 8-án - közölte. Balog Zoltán szerint abban konszenzus látszik kialakulni, hogy a roma gyermekeket minél korábban be kell vonni a nevelési-oktatási rendszerbe ahhoz, hogy esélyük legyen az általános iskola befejezésére és legalább a szakmaszerzésre, vagy akár a továbbtanulásra, majd a diplomaszerzésre. Az egyik fő vállalás éppen az iskolaelhagyók arányának csökkenése - tette hozzá.

Arra, hogy a romakérdést etnikai vagy szociális alapon kell-e megközelíteni, az államtitkár azt mondta, az elsőbbség szerinte a szociális-gazdasági megközelítésé, hiszen Magyarországon a mélyszegénységben élők közül megközelítőleg fele-fele a romák és a nem romák aránya, vagyis nem etnikai alapú kérdésről van szó. "Mindenkinek, aki a szegénység egy bizonyos szintje alá zuhan, különösen ha gyermek, segíteni kell - bőrszíntől függetlenül" - emelte ki.

A politikus másodlagosnak tartja az etnikai szempontot, amely akkor jelentkezik, amikor a romák származásuk miatt nem tudják a felkínált lehetőségeket igénybe venni. Ilyen esetekben biztosítani kell számukra az egyenlő esélyt. "De ha valaki azzal indít, hogy meg kell szüntetni az etnikai diszkriminációt, és akkor minden megoldódik, annak az eredménye az etnikai feszültségek erősödése" - figyelmeztetett.

Magyarországról szólva hangsúlyozta: nem fogadhatjuk el, hogy tízmillió emberből hárommillió a szegénységi küszöb alatt él. Olyan gazdasági növekedésre van szükség, amely ezeket az embereket aktívvá teszi, vagyis csökkenteni kell a szegények számát, nem pedig egyszerűen egy statikus ellátórendszerben gondolkodni.

A romastratégiával kapcsolatos uniós pénzügyi alapot firtató felvetésre Balog Zoltán azt mondta: konkrét alapok már ma is léteznek a társadalmi felzárkózás ügyére. Az egyik ilyen az Európai Szociális Alap, az új pedig, amelyből próbálnak forrásokat lehívni, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, ezt már nemcsak nagyvárosi, hanem vidéki életkörülmények javítására is lehet fordítani.

Az államtitkár kitért az etnikai alapú adatgyűjtés hiányának problémájára is. "Azt, hogy ki a roma, Magyarországon sokszor nem az adott ember dönti el, hanem a külvilág. Kicsit többet járt szoláriumba, akkor már lehet, hogy lecigányozzák, de az is lehet, hogy nem látszik rajta, miközben ez az identitása" - mondta. Van egy mondás: "Ha pénz jön Brüsszelből, akkor mindenki roma, ha meg a rendőrség jön, akkor senki." Ez nem maradhat így. Felidézte: a 2001-es népszámláláskor 190 ezren vallották magukat cigánynak az országban, miközben feltehetőleg számuk akkor 600 ezer körül volt, ma pedig a kutatók 7-800 ezerre becsülik ezt a népességet. Szerinte a legutóbbi népszámlálás azért nem adott valós eredményt, mert csak egy identitásra kérdeztek rá. A 2011 őszi népszámláláshoz készülő kérdőívben viszont kettős etnikai identitást is meg lehet majd adni, így azt, hogy magyar cigány. Ezenkívül a nyelvhasználatra is rákérdeznek majd. "Nekünk elemi érdekünk, hogy azoknak a tábora növekedjen, akik egyszerre vállalják a magyarságukat és a cigányságukat. Vannak viszont olyan pártok, amelyeknek elemi érdekük, hogy ez ne így legyen" - mondta, hozzáfűzve, ha a kettős identitás erősödik, csökkenhet az etnikai hátterű konfliktusok száma.

Szólt arról is: a cigányügyi tárcaközi bizottság oktatási munkacsoportjában folyamatosan egyeztetnek a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának lehetőségeiről. Megállapodás született a Hoffmann Rózsa vezette oktatási államtitkársággal, hogy a készülő közoktatási törvényben részletesen szabályozzák majd ezt a területet. Többféle megoldás rajzolódik ki, példaként említette az iskolai előkészítőket, valamilyen típusú nulladik évfolyamot, pluszfejlesztés biztosítását, illetve azt: az óvodában kapjanak még egy évet az arra rászoruló gyerekek, hogy felkészülhessenek az iskolára. Balog ez utóbbit támogatja, mert szerinte nehezen lehetne elkerülni, hogy megbélyegezzék azt a gyermeket, aki "különúton" kerül az iskolába.

A valódi megoldást ugyanakkor a hároméves kortól történő kötelező óvodáztatás jelentheti - mutatott rá, megjegyezve: ennek feltételeit még meg kell teremteni, a bevezetés ideje is ettől függ. Ma kb. 20 ezer férőhely hiányzik ehhez. Ezért szeretnék, hogy az eddigiektől eltérően, csökkentett komfortfokozattal, családias környezetben, egyfajta gyermekmegőrző rendszerben is lehessen óvodai szolgáltatást nyújtani. Ma óvodát csak két, képesített óvónővel lehet fenntartani, de Balog Zoltán úgy látja, lehetne eggyel és egy vagy két dadussal is. Felvetette azt is, nem kellene-e területileg eltérő szabályokat hozni az óvodanyitásra.