A tárcavezető a magyar érdekek képviselete kapcsán arról beszélt, hogy az Európai Unióban olyan témák vannak napirenden, amelyek Magyarország számára is fontosak; ezek között említette a kohéziós, az agrár- és az energiapolitikát.

A magyar diplomácia vezetője a Külügyminisztériumban rendezett sajtóreggelin elmondta, hogy az elnökség eredeti célkitűzései világosak és változatlanok. Kijelentette, hogy alapvető célkitűzés az integráció ügyének előrevitele, a jelszó: erős Európa emberi dimenzióval. Az elnökség eredményességét azon lehet majd lemérni, ha az integráció júliusra "egy kicsit előbbre jut" - mondta, emlékeztetve arra, hogy a magyar elnökség programjában egyetlen ígéret sem szerepelt, Budapest arra törekedett, hogy "aláígérjen és túlteljesítsen".

Martonyi János azt mondta, ami "nyilvánvalóan nem sikerült" a soros elnökség kapcsán: megmagyarázni az elnökséget megelőző időszakban az Európai Unió lisszaboni szerződésének hatályba lépését követő intézményi működést. Hozzátette, általában véve bizonytalanság fogadta a lisszaboni változásokat, és tudatlanságból ered, amikor azt kifogásolták, hogy a soros elnökség nem hívta össze az Európai Tanács ilyen vagy olyan ülését. Rávilágított, hogy a soros elnökség nem elnököl az Európai Tanácsban és a külügyi tanácsban sem, egyfajta támogató, a többi tagállamhoz képest kivételezett szerepe van.

A miniszter kiemelte: a magyar elnökségnek továbbra is fontos célkitűzése, hogy előrelépés történjen a szabad belső mozgást biztosító schengeni övezet kibővítésében, "erről nem mondunk le". Megjegyezte, hogy Magyarország céljának és kötelességének tekinti ezt, de soha nem tett ígéretet, mert végső soron nem Magyarországtól függ a döntés, Budapest legfeljebb kedvező irányban befolyásolhatja azt. Elmondta, hogy a magyar elnökség folyamatosan tárgyalásokat folytat azokkal az országokkal, amelyeknek e téren fenntartásaik vannak.

Arra is kitért, hogy Magyarország számára ugyancsak nagyon fontos, hogy Horvátország EU-csatlakozása ügyében előre lehessen lépni, erről "óriási harc folyik", a legkülönbözőbb eszközökkel és szinteken.

Az EU májusra, Budapestre tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozójának elhalasztása kapcsán azt mondta: Magyarországot senki nem fosztotta meg attól, hogy megtartsa a találkozót, erről a magyar és a lengyel miniszterelnök állapodott meg, az más kérdés, hogy ezt a döntést ki, hogyan értelmezi.

Az MTI-nek azzal a kérdésével kapcsolatban, hogy az észak-afrikai események miatt nem szorul-e háttérbe az EU szomszédságpolitikájának déli vektora a keleti partnerség rovására, elmondta: az EU egész szomszédságpolitikáját újra kell gondolni. Kifejtette, az uniós szomszédságpolitika akkor lehet erős, ha megfelelő az egyensúly annak keleti és déli szárnya között. Azt mondta, ez nem zéró összegű játszma, amelyben a déli irány erősítése a keleti gyengülésével jár. Az EU-nak szerinte bizonyítani kell saját maga és a világ számára: képes sikeres politikát folytatni szomszédságában, értékeit közvetítve és olyan gazdasági kapcsolatrendszert felépítve, amely az uniónak meghatározó szerep juttat a világnak ebben a térségében.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a líbiai vezetés elleni szankciókat erősíteni kell, a lefoglalandó vagyon- és pénzforrások körét ki kell bővíteni. Az uniós szankciók elhatározása után a magyar EU-elnökség nagyon gyorsan cselekedett azok végigvitelében - mondta, hozzátéve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mindig azok oldalán állt, akik határozott, gyors fellépést igényeltek.

Kitért arra, hogy elismerést érdemel a tripoli magyar nagykövet és beosztottja, akik hetek óta életüket kockáztatva koordinálják a még működő nagykövetségek munkáját - már csak négy ilyen maradt -, és a konzuli tevékenységet.

Az MTI kérdése kapcsán leszögezte: nem lehet szó közvetítésről Moammer Kadhafi vezető irányában, hiszen egy illegitim diktátorról van szó, aki emberiesség elleni bűnöket követett el saját népével szemben. Úgy fogalmazott, a tripoli magyar nagykövetség nem közvetít, hanem technikai szinten tartja a kapcsolatot a tripoli rendszer külügyminisztériumával.