Navracsics Tibor emlékeztetett: nemrég levélben fordult a Velencei Bizottsághoz az alkotmányozás három tárgykörével kapcsolatban. Elsőként az Európai Unió alapjogi chartájának a magyar alkotmányba való átültetéséről beszélt. Amennyiben ez a döntés megszületik, az új alkotmány lesz az első a világon, amelyik az EU alapjogi chartájára alapozza az emberjogi fejezetét - hangsúlyozta.

A másik két, az Alkotmánybíróság (Ab) hatáskörével kapcsolatos témát érintően elmondta, azért kérte a bizottság segítségét, mert alapvetően nem politikai, hanem inkább a szakmai véleményeket megosztó kérdésekről van szó. Egyrészt az előzetes normakontroll bővítésének megítélésére vonatkozó kérdésben, illetve az úgynevezett populáris akció esetében kérte ki a testület szakmai véleményét.

Kiemelte: az imént felsorolt kérdések meglehetősen éles szakmai vitákat váltottak ki, éppen ezért arra volt kíváncsi, a bizottság hol látja azt a határvonalat, ahol a hatékonyság szempontjából alakítani lehetne az elképzeléseken. A Velencei Bizottság elnöke elmondta, alapvetően jónak látják az irányt az alkotmányozás tekintetében, azok az alapelvek és intézmények, amelyeket eddig megismertek, és amelyek az új alkotmányban a kormány szándékai szerint benne lesznek, biztatóak. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a feszes menetrend miatt; úgy gondolták, az alkotmányozás másfél hónapos, intenzív időszaka elsősorban az ellenzéki pártok számára okozhat kényelmetlenséget. Navracsics erre a gondolatra reagálva úgy fogalmazott: ezekről a kérdésekről másfél évtizede folyik a vita. Az ellenzéki pártok eddigi távolmaradását nem annyira az időtáv feszessége okozta, hanem inkább belpolitikai megfontolások - tette hozzá Navracsics Tibor.

A miniszterelnök-helyettes felidézte, minden parlamenti pártnak és minden képviselőnek megvan a joga és lehetősége, hogy önálló alaptörvény-tervezetet nyújtson be, ezeket az alkotmányozási vita folyamatában fogja megvitatni az Országgyűlés.