A fideszes Bányai Gábor előterjesztését 308 igen és 47 nem szavazat mellett fogadták el az országgyűlési képviselők.

Ez alapján a jövőben vízkárelhárítási célú tározónak minősül a záportározó, az árvízcsúcscsökkentő tározó, a szükségtározó, a vésztározó és a belvíztározó. Az elfogadott javaslat kimondja: az ingatlan tulajdonosa, illetve használója köteles tűrni ingatlana vízkárelhárítási célú tározóként való kijelölését, amelyről az ingatlan fekvése szerinti környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség határoz.

A parti ingatlan tulajdonosát kártalanítás illeti a vízfolyással kapcsolatos vízi- és üzemeltetési munkák következtében; de a tulajdonos akár az ingatlan kisajátítását is kérheti, ha annak használata lehetetlenné, illetve számottevően költségessé válik.

A kihirdetést követő nyolcadik napon hatályba lépő törvénymódosítások kimondják, hogy a nagyvízi meder elsődleges rendeltetése a folyók medréből kilépő árvíz és a jég levezetése.

A jogalkotók ezért korlátozták az építési tevékenységet nagyvízi meder területén; így a jövőben csak az érintett folyószakasz mederkezelőjének, a helyi környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak a hozzájárulásával lehet építményeket elhelyezni ezeken a területeken. A törvény emellett arról is rendelkezik, hogy a nagyvízi mederben fekvő ingatlan tulajdonosa, illetve használója kizárólag saját felelősségére, az árvizek levezetésének akadályozása nélkül folytathat mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást és más tevékenységet.

Az Országgyűlés döntésével a vízgazdálkodásért felelős miniszter irányítása alatt álló környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok veheti át a vízi társulatok működése feletti szakmai felügyeletet.