Az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén az EU bel- és igazságügyi minisztereinek február 24-25-i üléséről beszámolva a tárcavezető kiemelte: az eseményen elfogadott következtetésekben a tagállamok kijelentették, hogy korszerűsíteni kell a személyes adatok védelmét, fokozottabban kell érvényesíteni az alapjogi charta rendelkezéseit és fejleszteni kell az igazságügyi internetes portált, az e-justice-t.

Kifejtette: az uniós miniszterek szerint szükség van az adatvédelem átfogó reformjára, azt a kor követelményeihez kell igazítani, lépést tartva a fejlődéssel. A következtetésekben nagy hangsúlyt helyeztek a gyermekek jogainak védelmére - tette hozzá. A magyar soros elnökség sikerének nevezte, hogy az alapjogi charta fokozott érvényesítése is az ülés témája volt, hiszen erről a miniszterek januári, gödöllői informális találkozójukon beszéltek először.

Mint mondta, a tagállamok megállapodtak a spanyol-belga-magyar elnökségi trió által létrehozott elektronikus portál, a júliusban bemutatott e-justice fejlesztéséről, a szolgáltatások bővítéséről állapodtak meg. A honlapon, amely minden uniós polgárnak elérhető, az összes hasznos információt egy helyen gyűjtötték össze - emelte ki. Braun Márton (Fidesz) képviselő kérdésére a miniszter azt mondta, az oldal még "erőteljesen fejlesztésre szorul".

Navracsics Tibor beszámolt azokról a témákról is, amelyekben még nem hoztak döntést, csupán az aktuális helyzetet vizsgálták meg a miniszterek. Szóba kerültek egyebek mellett az információs rendszerek elleni támadások: mint rámutatott, erre az elnökség nagy hangsúlyt helyezett, és a tagállamok is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a kérdés iránt.

Hasonlóképpen tanácskoztak a büntetőeljárás alá vont emberek tájékoztatásáról, ezt ügyet Magyarország már többször próbálta előrevinni - jegyezte meg. Hozzátette: tárgyaltak továbbá a csoportos keresetindítás lehetőségéről is, amely az Egyesült Államokban "vitatott, de működő" jogintézmény - ezt az amerikai tapasztalatok alapján változtatásokkal vezethetnék be. A tárcavezető megemlítette, hogy szlovák felvetésre felmerült egy olyan eset, amikor egy uniós polgár gyermekét az unión kívüli apa elvitte - ezzel kapcsolatban a hasonló helyzetek kezeléséről tanácskoztak.

Tárgyaltak továbbá a megemlékezésről a totalitárius rezsimek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól, egyebek mellett emléknapokról, a történteknek az iskolai oktatásban való megjelenítéséről van szó, erre a tagállamok szerint az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani - mondta. Hozzáfűzte: ezzel kapcsolatban megjegyezték azt is, hogy az EU demokratikus elkötelezettségét hangsúlyozni kell.

Balczó Zoltán (Jobbik) az ülésen azt firtatta, miért kell az új magyar alkotmányba beemelni az alapjogi chartát, ha Magyarország azt már korábban kötelező érvénnyel elfogadta. Navracsics Tibor közölte: erre azért van szükség, mert "egyesek szerint az új alkotmánnyal diktatúrát akarnak bevezetni", így a charta garanciát jelentene az emberi jogok védelmére.

A Velencei Bizottság véleményét kérik ki abban az ügyben, hogy miként lehetne beemelni a chartát az új alkotmányba - mondta, hozzátéve: Magyarországon jelenleg nem sérülnek az emberi jogok, védelmüknek jól kiépült rendszere van. Navracsics Tibor hétfőn Budapesten tárgyalt a Velencei Bizottság delegációjával az Európai Unió alapjogi chartájának a magyar alkotmányba való átültetéséről, valamint az Alkotmánybíróság hatásköréről.

A Jog a Demokráciáért Európai Bizottság - ismertebb nevén a megalakulásának helyszínéről elnevezett Velencei Bizottság - az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete, amely 1990-es megalapítása óta vezető szerepet játszik a
hagyományos európai alkotmányozási normáknak megfelelő alaptörvények elfogadásában.