A tárcavezető a magyar EU-tagsággal összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről (2009-2010) szóló jelentést ismertetve úgy fogalmazott: a következő hetek-hónapok eseményeitől függ a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése. Azt mondta, "minden okunk megvan" ebben bízni, és megjegyezte, az államháztartási hiányt sikerült megfelelően alakítani, a legfontosabb cél az adósságállomány csökkentése.

A miniszter az utóbbi két év mérlegében magyar szempontból kedvező fejleményként említette a termőföld-vásárlási moratórium meghosszabbítását 2014. április 30-ig, valamint, hogy Magyarország déli szomszédai vízummentességet nyertek. A kormány hatodik alkalommal nyújtott be jelentést a törvényhozásnak a magyar EU-tagság helyzetéről.

Martonyi János az elmúlt két év fejleményeit összegző beszámolójával kapcsolatban hangsúlyozta: 2009 és 2010 az európai integráció történetében különleges időszak volt, két fontos fejlemény jellemezte. Az egyik a pénzügyi és gazdasági világválság, illetve annak kezelése, a másik pedig azok az intézményi változások, amelyeket a Lisszaboni Szerződés 2009 decemberi hatálybalépése jelentett.

A külügyminiszter kifejtette: a világ elkerülte azokat a megrázkódtatásokat, amelyeket az előző nagy világválság idején elszenvedett, most "a globális válaszok gyorsabbak és sikeresebbek voltak". Azt mondta, Európa is "többé-kevésbé jól válaszolt" a válságra, folytatódik a lassú kilábalás, a német gazdaság várhatóan kissé lelassul. Az európai ügyek bizottsága egyhangú szavazással általános vitára alkalmasnak találta a miniszter beszámolóját.

Hörcsik Richárd (Fidesz) bizottsági elnök azt mondta a 2011. első félévi soros magyar EU-elnökség első harmadát értékelve, hogy sok méltatlan bírálat érte a magyar EU-elnökséget, pedig Magyarország szakmai értékelése jó, az elnökség teljesítményét elismerik. Hozzátette, azt szeretné, ha a magyar polgárok megismernék a szakmai erőfeszítéseket.

Martonyi János kifejtette: magyar érdekeket "ügyes technikákkal" ugyan be lehet csempészni az EU napirendjébe, a soros elnökség igazi előnye az elnökségi félév után jelentkezik, amikor majd "nagyobb súlya lesz annak, amit mondunk". Megállapította, az elnökség első két hónapjában "úgy alakultak a körülmények, hogy a magyar nemzeti érdekek messzemenően érvényesültek" három vonatkozásban, az energia-, agrár- és kohéziós politikában.

Zágrábnak "hihetetlen erőfeszítéseket" kell tennie

Horvátországnak az elkövetkező 6-8 hétben "hihetetlen erőfeszítéseket" kell tennie az EU- csatlakozási feltételek teljesítéséhez - mondta Martonyi János külügyminiszter kedden az Országgyűlés európai ügyek bizottságában. A miniszter szerint a helyzet jelenleg bizonytalan, "az elkövetkező időszakban sok minden el fog dőlni".

Megjegyezte, hogy a csatlakozási feltételeket ilyen rövid idő alatt nagyon nehéz teljesíteni, de a helyzet nem kilátástalan. Hozzáfűzte, hogy egyes tagállamok a horvát csatlakozás kérdésében "kevésbé lelkesek". A bírálatokat elhárítva megjegyezte: igenis volt értelme a magyar EU-elnökség egyik alapvető céljaként megjelölni a horvát csatlakozási tárgyalások befejezését. Megállapította, hogy az EU-bővítés folyamatára kedvezőtlen hatással lenne, ha a horvát csatlakozás jelentős késedelmet szenvedne.

Semmiféle támadás nem terelheti el a figyelmet a feladatokról

Sem a médiatörvénnyel, sem más egyéb dologgal kapcsolatos támadás nem terelheti el a figyelmet a soros magyar EU-elnökség fontos feladatairól - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter kedden az Országgyűlés szakbizottságában. A magyar diplomácia vezetője - aki a magyar EU-tagság elmúlt két évéről szóló jelentését ismertette az európai ügyek bizottságában - a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos képviselői kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: "nem mondhatjuk azt, hogy ez megkönnyítette a magyar elnökség dolgát".

Arról beszélt, hogy ez a vita "energiát és időt visz el", miközben "sok minden mással is kellene foglalkozni". Fennáll a veszélye annak, hogy ez a téma eltereli a figyelmet az elnökség fontos feladatairól, de ez nem engedhető meg - tette hozzá. Megjegyezte, hogy a soros elnökséget az azt adó ország sajtója általában nem szokta bírálni. Azt mondta, a média dolga a bírálat, de "bizonyos alapvető ismeretek, tények, adatok birtokában tegye ezt".

Ékes József (Fidesz) az ülésen azt mondta, sok felesleges energiát kötött le, hogy Magyarországnak az elmúlt hónapokban az országot érő támadásokra reagálnia kellett. Hozzátette, ebben "magyar képviselőknek" is vezető szerepük volt.

Ivanics Ferenc (Fidesz) a médiatörvény körüli "sajtóvircsaftot" emlegetett. Kifogásolta, hogy a szocialista képviselők távol maradtak a bizottsági meghallgatásról, ahol pedig konkrétumokról lehetett volna vitázni.

Vejkey Imre (KDNP) úgy fogalmazott, hogy a médiatörvény kapcsán "érdemtelen és alantas" támadás érte Magyarországot, és hozzátette, "a felhők még mindig felettünk vannak".